.jpg)
A több tényezőre kiterjedő kutatás eredményeiből megtudhatjuk: a munkavállalók jövedelme továbbra is Budapesten a legmagasabb. A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan havi bruttó 141 ezer Ft-ot, az érettségizettek 174 ezret, a főiskolai diplomával rendelkezők 299 ezret, míg az egyetemet végzettek 363 ezret keresnek. Ugyanezek az adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 95 ezer, 132 ezer, 185 ezer és 257 ezer Ft.
A merces.hu honlapon közzétett számsorokból az derül ki, hogy a legrosszabbul fizetett munkavállalók a takarítók (havi bruttó 80 ezer Ft), a segédmunkások (84 ezer Ft), a benzinkutasok (84 ezer Ft) illetve a személy- és vagyonőrök (103-24 ezer Ft).
A legjobban fizetettek a különböző vállalatok account menedzserei (300-500 ezer Ft), részlegvezetői (250-670 ezer Ft) és vezérigazgatói (1 millió Ft) keresnek.
A bankszektorban dolgozók továbbra is a kiemelt bérezésűek közé tartoznak: országos átlagban végzettségtől függően hitelügyintézőként havi 165-255 ezer, pénzügyi tanácsadóként 168-277 ezer, részlegvezetőként 339-665 ezer, míg fiókigazgatóként 336-634 ezer Ft közötti bruttó fizetésért dolgoznak.
Az állami és önkormányzati igazgatásban is jól lehet keresni: főelőadóként 143-279 ezer Ft, osztályvezetőként 240-415 ezer Ft, míg főosztályvezetőként 505-567 ezer Ft bruttó jövedelemmel számolhatunk.
A bevallott jövedelmek alapján az egészségügyi szektorban dolgozók krónikusan alulfizetettek: egy betegszállító havi bruttó 111-123 ezer, egy ápoló 123-157 ezer, míg egy főnővér 178-194 ezer forinttal kénytelen beérni. Az orvosok havi átlagkeresete bruttó 214 ezer Ft, de nagy a szórás.
Az oktatásban dolgozók sem dőzsölhetnek: az óvodapedagógusok 159 ezer, a nevelők 111-175 ezer, a tanárok 93-178 ezer bruttóval „gazdagodnak” havonta.
A könnyűipar is hagyományosan rosszul fizetett terület: varrónőként 92 ezer, cipészként 94 ezer forint (adózás előtti) jövedelemre tehetünk szert.
Ha igazán gazdagok szeretnénk lenni, és nem bízunk a lottóban, a felmérés szerint erre valamilyen vezetői pozícióban van leginkább esélyünk: értékesítési igazgatóként 339-653 ezer, pénzügyi igazgatóként 548-735 ezer, ügyvezető igazgatóként 287-780 ezer, míg vezérigazgatóként 950 ezer-1.220.000 Ft havi bruttó fizetésre számíthatunk.
A műszaki és informatikai szektor is jól fizet: egy villamosmérnök havi bruttó jövedelme 290-375 ezer, egy építészmérnöké 240-268 ezer Ft, egy IT rendszergazdáé 212-338 ezer, egy programozóé pedig 278-381 ezer Ft körül mozog.
A pénzügyi területen dolgozók közül átlagos jövedelemmel rendelkeznek a könyvelők (159-241 ezer Ft), átlag fölöttivel a közgazdászok (275-307 ezer Ft), a pénzügyi ellenőrök (222-372 ezer Ft), vagy a főkönyvelők (293-464 ezer Ft).
A kereskedelemben is megoszlanak a bérek, nem mindegy, hogy az ember árufeltöltő (108 ezer Ft), eladó (102-141 ezer Ft), részlegvezető (165-221 ezer Ft) vagy értékesítési menedzser (225-453 ezer Ft)
A jövedelmek az adott szakterületen eltöltött évek számával is folyamatosan emelkednek. Az érettségizettek országos átlagfizetése kevesebb mint egy, szakmában eltöltött év esetén 132 ezer Ft, 1-2 év után már 146 ezer Ft, 3-5 évvel a hátuk mögött 153 ezer Ft, míg 6-10 év szakmai tapasztalat esetén 161 ezer Ft. A több mint 10 éves gyakorlattal rendelkezők átlagosan 166 ezer Ft-ot keresnek.
Ugyanezek a számok a főiskolát végzettek között rendre 209 ezer, 240 ezer, 275 ezer, 287 ezer, illetve 237 ezer Ft.
Egyetemi diplomával természetesen még magasabb jövedelemre lehet szert tenni, a vonatkozó átlagfizetés itt 1 év alatti szakmai tapasztalat esetén 249 ezer, 1-2 év között 297 ezer, 3-5 év között 369 ezer, 6-10 év között 382 ezer, 10 év fölött pedig 325 ezer Ft.
Jelentős eltérés tapasztalható az egyes nemek jövedelme között is: átlagosan 12-46 százalékkal keresnek többet a férfiak. A hölgyek hátránya a végzettség szintjének emelkedésével egyre nő: az érettségizettek körében 27%, a főiskolát végzettek között 35%, az egyetemi diplomával rendelkezők között pedig már 41%.
A közkeletű és széles körben interpretált vélekedéssel ellentétben ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazért a munkáért kap ennyivel többet egy férfi, sokkal inkább azt, hogy a férfiak hasonló végzettséggel jobban fizető állásokban helyezkednek el hölgy társaiknál.
A kutatás kiterjed a fizetésen felüli (cafeteria) juttatásokra is. Ebből kiderül például, hányan kapnak munkáltatójuktól notebookot saját használatra (érettségizettek 5%-a, főiskolai végzettségűek 15%-a, egyetemi diplomával rendelkezők 22%-a), mobiltelefont magáncélra (rendre: 10, 23, 28%), vagy épp szabadon használható céges autót (3, 9, 13%).
Nyugdíjbiztosítási hozzájárulás a dolgozók 16-18%-ának, míg élet- és balesetbiztosítási hozzájárulás 30-31%-uknak jár. A munkába járás költségeit a dolgozók 26-28%-ának téríti meg munkáltatója, ingyenes italt pedig 17-19%-uk kap.
Már a németek fizetése sem a régi
Lassabban nő a fizetésünk: csökken a nyomás (hanganyag)
Törvényellenes, ha dolgozni kell a segélyért...
Elköltjük a fizetést még mielőtt megkapnánk