A kereskedők, az áruházláncok támogatják a Vidékfejlesztési Minisztérium arra irányuló szándékát, hogy hiteles képet kapjon a vásárló a magyar eredetű termékekről. A fő célkitűzés, amiből ki kell indulni, a magyar mezőgazdaság termékeinek, értékeinek bemutatása a vásárlóknak. A hazai élelmiszeripar teljesítménye is bemutatható az előbbieken túl, de a vásárlónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen származású alapanyagból készített terméket választ ki az áruházak polcairól.
Az elmúlt időszakban már számos alkalommal felvetődött az a kérdés, mennyi hazai élelmiszer van az üzletek, áruházak polcain, mennyit visznek haza ezekből a vásárlók. Jelenleg a magyar termék fogalma az uniós előírások alapján a hozzáadott értéktől (az alapanyag mellett az összes többi ráfordítástól, egyebek mellett az itthoni munkavégzéstől) függ a minősítés során. Előfordulhat így az is, hogy külföldi alapanyag felhasználásával is készíthető „magyar termék” (főleg, ha drága a csomagolóanyag).
A kereskedők tapasztalata az, hogy a vásárlók az árak vizsgálatát követően egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, az alapanyag eredetét. Az OKSZ ezért is kulcskérdésnek tartja az új minősítési rend hitelességét, hiszen a vásárló számára az őt érdeklő kérdésben a pontos tájékoztatás, a „szavahihetőség” döntő. A rendelet vitára bocsátott tervezete alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelő módon elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek. A különbségtétel mindössze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki („100 százalékban magyar” minősítéssel). A vásárlók továbbra sem fognak tudni eligazodni a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el.
A vásárlók érdekében
A tervezet szerint egyértelműen, érthetően el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését. Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől, hiszen a vásárlót a magyar eredet jelölésben kizárólag az érdekli, milyen alapanyagból készült a termék. Ebben az esetben legfeljebb a magyar előállításra, gyártásra utaló minősítés alkalmazható (minden más, az alapanyag származását elfedő jelölés megtévesztő) - fogalmaz az OKSZ közleménye.
A magyar eredet meghatározása, minősítése minden esetben a gyártó, feldolgozó üzem feladata. A minősítést a gyártó tünteti fel a csomagoláson, feldolgozatlan élelmiszer esetében a csomagoláson, vagy a szállítást kísérő dokumentumokban.
A kereskedők feladata az, hogy a magyar eredetű termékek választékát bemutassák az áruházakban, a vásárló döntését ezzel is segítsék. Az áruházláncok támogatni fogják a magyar eredetű termékeknek a vásárlók jobb tájékozódását segítő bemutatását.
Az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak túlnyomó része, átlagosan 80-85 százaléka hazai székhelyű vállalkozás. Jelenleg a hazai termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében ágazati szinten 70-75 százalék körül mozog (ami év közben időszakonként, a piaci helyzettől és a hazai kínálattól függően változik). A hazai termékkínálat vizsgálatában ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a hazai élelmiszeripar nemzetközi szereplői (súlyuk az iparon belül 50százalék körüli) számos alkalommal külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a hazai ipar, miközben a határon túl állítja elő a terméket. A vásárló sokszor nem is gyanítja, hogy külhonból származó portékát vásárol, főleg akkor, ha a gyártás határon túli földrajzi neve helye nincs megnevezve a csomagoláson (az uniós országok kódszámait a vásárlók nagy tömege feltehetően nem ismeri). Ezért is fontos kérdés a magyar eredet pontos megjelölése, a hazai és a külföldi alapanyag felhasználás hiteles elkülönítése.
Privátbankár