A Vidékfejlesztési Minisztérium most elkészült rendelet tervezete egységessé és egyértelművé tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének feltételeit
A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a magyar eredetű termék jelölésének feltételeit meghatározó rendelet tervezetét. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésével, mely egységessé és egyértelművé tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének feltételeit. Támogatja azt az elvet is, hogy meg kell különböztetni a döntő részben a magyar mezőgazdaságból származó élelmiszert a határon túlról behozott alapanyagból készített termékektől - derül ki az OKSZ közleményéből.
A kereskedők, az áruházláncok támogatják a Vidékfejlesztési Minisztérium arra irányuló szándékát, hogy hiteles képet kapjon a vásárló a magyar eredetű termékekről. A fő célkitűzés, amiből ki kell indulni, a magyar mezőgazdaság termékeinek, értékeinek bemutatása a vásárlóknak. A hazai élelmiszeripar teljesítménye is bemutatható az előbbieken túl, de a vásárlónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen származású alapanyagból készített terméket választ ki az áruházak polcairól.
Az elmúlt időszakban már számos alkalommal felvetődött az a kérdés, mennyi hazai élelmiszer van az üzletek, áruházak polcain, mennyit visznek haza ezekből a vásárlók. Jelenleg a magyar termék fogalma az uniós előírások alapján a hozzáadott értéktől (az alapanyag mellett az összes többi ráfordítástól, egyebek mellett az itthoni munkavégzéstől) függ a minősítés során. Előfordulhat így az is, hogy külföldi alapanyag felhasználásával is készíthető „magyar termék” (főleg, ha drága a csomagolóanyag).
A kereskedők tapasztalata az, hogy a vásárlók az árak vizsgálatát követően egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, az alapanyag eredetét. Az OKSZ ezért is kulcskérdésnek tartja az új minősítési rend hitelességét, hiszen a vásárló számára az őt érdeklő kérdésben a pontos tájékoztatás, a „szavahihetőség” döntő. A rendelet vitára bocsátott tervezete alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelő módon elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek. A különbségtétel mindössze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki („100 százalékban magyar” minősítéssel). A vásárlók továbbra sem fognak tudni eligazodni a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el.
A vásárlók érdekében
A tervezet szerint egyértelműen, érthetően el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését. Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől, hiszen a vásárlót a magyar eredet jelölésben kizárólag az érdekli, milyen alapanyagból készült a termék. Ebben az esetben legfeljebb a magyar előállításra, gyártásra utaló minősítés alkalmazható (minden más, az alapanyag származását elfedő jelölés megtévesztő) - fogalmaz az OKSZ közleménye.
A magyar eredet meghatározása, minősítése minden esetben a gyártó, feldolgozó üzem feladata. A minősítést a gyártó tünteti fel a csomagoláson, feldolgozatlan élelmiszer esetében a csomagoláson, vagy a szállítást kísérő dokumentumokban.
A kereskedők feladata az, hogy a magyar eredetű termékek választékát bemutassák az áruházakban, a vásárló döntését ezzel is segítsék. Az áruházláncok támogatni fogják a magyar eredetű termékeknek a vásárlók jobb tájékozódását segítő bemutatását.
Az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak túlnyomó része, átlagosan 80-85 százaléka hazai székhelyű vállalkozás. Jelenleg a hazai termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében ágazati szinten 70-75 százalék körül mozog (ami év közben időszakonként, a piaci helyzettől és a hazai kínálattól függően változik). A hazai termékkínálat vizsgálatában ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a hazai élelmiszeripar nemzetközi szereplői (súlyuk az iparon belül 50százalék körüli) számos alkalommal külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a hazai ipar, miközben a határon túl állítja elő a terméket. A vásárló sokszor nem is gyanítja, hogy külhonból származó portékát vásárol, főleg akkor, ha a gyártás határon túli földrajzi neve helye nincs megnevezve a csomagoláson (az uniós országok kódszámait a vásárlók nagy tömege feltehetően nem ismeri). Ezért is fontos kérdés a magyar eredet pontos megjelölése, a hazai és a külföldi alapanyag felhasználás hiteles elkülönítése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Vidékfejlesztési Minisztérium most elkészült rendelet tervezete egységessé és egyértelművé tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének feltételeit .jpg)
.jpg)
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
