Hosszú távon már felejtős a kamatadó

A saját magunk által összeállítható befektetési portfólió, a kedvező díjszabás és az adókedvezmények a nyugdíj-előtakarékossági számla mellett szólnak, ennek ellenére a nyugdíjazás előtti pénzfelvétellel járó szankciók sokakat elriaszthatnak a nyeszészkedéstől

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) a többpilléres nyugdíjrendszer legújabb elemeként 2006-ban került bevezetésre és annak keretein belül - az állami nyugdíj, a magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatásait kiegészítve - ún. negyedik pillérként szolgál. A nyesz tulajdonképpen nem más, mint egy kifejezetten nyugdíjcélra szolgáló befektetési számla, amely egy értékpapírszámlából és egy ügyfél-, vagy pénzszámlából áll. A számlatulajdonos által az utóbbira befizetett összegekből vásárolt értékpapírok kerülnek előbbi számlán jóváírásra.
 
Ez az előtakarékossági forma lényegében annyiban tér el a nyugdíjpénztáraktól, hogy itt maga az ügyfél dönti el, mikor és mibe fektessék az így az osztalékadótól eltekintve kamat- és árfolyamnyereség-adó mentesen fialó pénzét. Korlátot némiképp az jelenthet, hogy nyugdíj-előtakarékossági számlán kizárólag értékpapír alapú befektetéseket lehet eszközölni, betétjellegű lekötések nem végezhetőek. A választék tehát elvileg részvényből, állampapírból, jelzálog- és egyéb kötvényből, illetve befektetési alapok jegyeiből állhat. A kínálat azonban a választott szolgáltatótól (hitelintézet, vagy brókercég) is nagyban függ. A szolgáltatóknál ugyanis néhány kivételtől eltekintve pl. csak az adott csoporthoz tartozó befektetési jegyek elérhetők.

Igazi kuriózumnak számít ugyanakkor az Erstés hátszéllel működő Hozamplaza, mely valóban egyfajta befektetési áruházként működik. Az itt kötött nyesz szerződés alapján ugyanis az ügyfelek több alapkezelő jelenleg összesen 215 befektetési alapjából válogathatnak, igaz, másféle befektetési termék itt nem is elérhető.

A Privátbankár által megvizsgált bankok közül az Allianz, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank kínálatából hiányzik a termék, a megkeresett brókercégek esetében pedig a Concorde és a Cashline ajtaján zörgetünk hiába, ha nyeszre vágyunk. Az Erste-csoport brókercégén, az Erste Befektetési Zrt-n keresztül teszi a konstrukciót elérhetővé.

Az OTP évi 0,11 százalékot számol fel az értékpapír-állományra vetítve, az Erste és a Hozamplaza 50 millió alatti állomány esetén 0,12%-ot, az e feletti rész után pedig ennek a felét kéri. Az MKB a választott befektetési termék jellegétől függően évi 0,055 és 0,1 százalék közötti összeget számláz, az éves minimumdíj nála ráadásul csak 1800 forint. A K&H, az Unicredit és az IEB egyaránt 0,1 százalékos éves számlavezetési költséggel számol, a Buda-Cash pedig évi fix 2000 forintért dolgozik.

Ami a költségeket illeti: a vonatkozó jogszabály szerint a nyesz éves számlavezetési díja a portfólió 1 százaléka, de minimum 2 ezer forint lehet. A számla előnye, hogy minden tőkebefizetés utáni első vásárlási tranzakció díjmentes, minden további tranzakcióért ugyanakkor a számlavezető cég saját kondíciós listája alapján számíthat fel már díjat.

Számlanyitáskor a szolgáltatók egységesen 5000 forint befizetését kérik, ezt követően a befektetendő összeg nagyságáról és gyakoriságáról az ügyfél szabadon dönthet. A befizetések után ráadásul adókedvezmény is érvényesíthető, ami - számos más kedvezménytől eltérően - nem csak bizonyos éves jövedelem alatt vehető igénybe, illetve a kedvezmény elkülönül az önkéntes pénztári kedvezménytől, tehát attól függetlenül is igénybe vehető.

A nyugdíj-előtakarékossági számla megkapta az önkéntes kasszákéhoz hasonló adókedvezményeket, azaz évente a befizetett összeg 30 százaléka után jóváírható (életkortól függően maximum 100, illetve 130 ezer forint) állami támogatás jár. A nagyobb összegű kedvezmény a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők számára biztosított.

Az adótámogatás szempontjából az meghatározó, hogy a nyesz pénzszámlán mikor kerül jóváírásra az előtakarékoskodó befizetése, tehát a banki munkanapokat figyelembe véve akár az év végéig is várhatunk a befizetéssel.

Az adókedvezmény itt sem kerül a magánszemélynek kiutalásra. Az adóhatóság az összeget a NYESZ-R megjelölésű előtakarékossági számlára utalja, a kedvezmény tehát a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan itt is többlet nyugdíjcélú megtakarításként (egyfajta adótámogatásként) jelenik meg.

A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében a befektetett összeghez adómentesen azonban csak nyugdíjba menetelkor juthatunk hozzá. Ennek ellenére - az önkéntes pénztárakkal ellentétben - a befektetett összeg akár teljes egészéhez 3 év elteltével is hozzáférhetünk, ami azonban azt is eredményezi, hogy az ilyen, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés adókötelessé válik.

Ha ugyanis a számlatulajdonos nem igazolja a számlavezetőnek, hogy jogosult nyugdíjra, vagy ha a számlanyitástól még nem telt el legalább 3 év, akkor a befizetések, APEH-kiutalások és osztalékok feletti rész (a hozam) egyéb jövedelemnek minősül, ami SZJA és EHO fizetési kötelezettséggel jár. Ráadásul ebben az esetben a kapott adókedvezmény 120 százalékát kell visszafizetni. Fontos tudni, hogy a nyugdíjasoknak is csak akkor adómentes a kifizetés, ha a számlanyitástól már legalább 3 év eltelt.

2006. szeptembertől ráadásul csak egyféle nyugdíjelőtakarékossági számla használható, ezt számlatulajdonosnak a számlavezetővel NYESZ-R jelzéssel kell elláttatnia. AZ APEH csak ilyen számlára utalja az adójóváírást és a hozam is csak ilyen számlán, a nyugdjszolgáltatás pedig csak ilyen számláról adómentes.

A folytatásban: nyesz és nyugdíjpénztár: mi a különbség? - Katintson!

Fix, havi fix, mix: egy befektetői dilemma
Balul is elsülhet a túlzott spórolás
Százezres kérdés - segítséggel
Eddig kevesen próbáltak nyeszészkedni
Duplájára nő a nyugdíjcélú adókedvezmény

Oldalak:

( 1 )

( 2 )

következő >>