Úgy látja, nem a modern európai adórendszer megteremtése volt nehéz feladat Magyarországon, hanem az, hogy a polgárok megéljék: övék az ország, "szabadság és felelősség kéz a kézben jár", ennek pedig része a közteherviselés. Hozzátette: az a kérdés, hogy ezt hogyan tudják beépíteni az emberek saját hétköznapi kultúrájukba, társadalmi gyakorlatukba.
Gyurcsány Ferenc kifejtette: álmuk az, hogy az adóhivatal egyre kevésbé ellenőrző, szankcionáló intézmény legyen, inkább egy olyan partner, aki összeköti a polgárt és az államot, segíti az embereket abban, hogy ne csak azt tudják, mennyit, hanem azt is, hogy mire költi pénzüket az állam. Tanácsot adó, segítő, együttműködő, kiszámíthatóan a normákat betartató adóhatóságokra van szükség - hangoztatta.
A miniszterelnök fontos feladatnak nevezte a feketegazdaság elleni fellépést, amelyet nem lehet elérni politikai kampányokkal, hanem hosszú, tartós és kitartó erőfeszítésekre van szükség az ügyben. Mint mondta, meg kell értetni az emberekkel, hogy az adófizetéssel nem lemondanak valamiről, hanem lehetőséget vásárolnak arra, hogy egy jobban működő ország polgárai legyenek. Ezt meg lehet próbálni parancsszóval kikényszeríteni, de az önmagában nem elegendő, képzés, oktatás, társadalmi párbeszéd, partnerség, átlátható adójogszabályok, illetve szankciók kellenek hozzá - jelezte a kormányfő.
További adózási tudnivalók |
Kovács László, az EU adóügyi biztosa a konferencia szünetében rendezett sajtótájékoztatón kijelentette: az iparszerűen űzött adócsalás által okozott adóveszteség éves szinten becslések szerint eléri a 200-250 milliárd eurót. Hozzátette, hogy ez az összeg körülbelül kétszerese az Európai Unió éves költségvetésének, és mintegy négy-ötszöröse a közös agrárpolitika éves költségvetésének, ami kevesebb mint 50 milliárd euró.
"Az adóveszteség visszaszorítása érdeke a kormányoknak, mert bevételt teremt, érdeke az üzleti világnak, mert tisztességes versenyhelyzetet teremt, és érdeke az adózófizetőknek, mert a rájuk jutó terheket csökkentené" - mondta Kovács László.
Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke elmondta, hogy a mostani tanácskozáson - amely az ötödik ilyen jellegű európai fórum - a tagországok delegáltjai ismét visszatérnek arra az egyszer már megvitatott, de elvetett javaslatra, amely szerint az európai adóigazgatási szervezeteknek közös koordinációs irodát kellene létrehozniuk. Ennek létjogosultságát alátámasztja egyebek közt, hogy a határokon átnyúló adócsalások megkövetelik az egyes adóhatóságok együttműködését.
Kovács László emlékeztetett rá, hogy az EU Bizottság 2006 májusában stratégiát fogadott el az iparszerűen űzött adócsalás visszaszorítására. Ennek egyik eleme a hagyományos módszerek jobb kihasználása, például a nemzeti ellenőrzés szigorításával, vagy a tagállamok közötti információcsere gyorsításával. Az elképzelések között szerepel az úgynevezett fordított adózás bevezetése, ami azt jelenti, hogy a közösségen belüli kereskedelemben az áfa megfizetése, illetve visszaigénylése az értékesítés utolsó pontjánál történik. A másik módszer ennek az ellenkezője, azaz a közösségen belüli kereskedelem jelenlegi áfa-mentességének megszüntetése - fejtette ki az EU-biztos.
Hozzátette, hogy a bizottság egyelőre egyik módszer mellett sem kötelezte el magát. Azt vállalta viszont, hogy ez év végéig hatástanulmányokat készít arról, hogy a fordított adózás egységes bevezetése, illetve az közösségen belüli áfa-mentesség eltörlése milyen következményekkel járhat. A bizottság azt is megvizsgálja, hogy mi történik, ha egy országban - várhatóan Ausztriában - kísérleti jelleggel három évre bevezetik a fordított adózás rendszerét. A hagyományos módszerek jobb kihasználását illetően a brüsszeli bizottság még az idén konkrét jogszabályi javaslatokat tesz.
Az adószakértők helyeslik az egységes adórendszert
A nagyobb európai vállalatok adószakértőinek többsége nemcsak egy, az unió egészét érintő, egységes adószámítási módszernek, hanem egységes adókulcsok alkalmazásának is a híve. A szakértők szerint 2015-re létrejöhet Európában egy egységes iparűzési adórendszer - ez derül ki az osztrák KPMG könyvvizsgáló cég felméréséből.
Az egységes adószámítási módszerrel szemben a legnagyobb fenntartásai a brit vállalatoknak vannak. Mindössze 62 százalék támogatja (32 százalék pedig ellenzi) az Európai Unió bizottságának erre vonatkozó javaslatát. Az írországi és a szlovákiai szakértők 50-50 százaléka ellenzi a tervet. Ezzel szemben a cseh, a dán és a spanyol adószakértők 100 százaléka támogatja azt, az olaszok 96, a görögök 90, a többi tagország szakértőinek pedig 80-84 százaléka, köztük a magyar adószakértőknek is a 80 százaléka híve az egységes rendszernek.
Jövőre sem fogunk cigánykereket hányni
Kamatadó-mentességek a láthatáron
Gyurcsány: ez a nagykutyák világa
Ez aztán az extra: adómentes lakástámogatás
MTI