Ilyen médiatörvénnyel be se engedtek volna az EU-ba?

Szakértők szerint az új médiatörvény csökkenti az újságírói szabadságot, és az 1996-os jogszabályhoz hasonlón már életbelépésekor elavult lehet. A hétfőn benyújtott tervezet alaposan átrajzolja a közmédia intézményi hátterét és mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy vélemény-monopólium alakulhasson ki a hazai piacon.

A médiatörvény eddig kiszivárgott  tervezete és a már elfogadott médiaalkotmány összesen 11 helyen sérti az alkotmányt - mondta Majtényi László, volt ORTT-elnök. Az egykori adatvédelmi biztos minderről múlt héten, a pécsi Media 2010 elnevezésű konferencián beszélt. A konferencia fővédnöke, az azóta már megszüntetett ORTT egykori első embere - aki majdnem pont egy éve mondott le posztjáról a rádiós frekvenciák botrányos újraosztása miatt - szerint a kormány médiaszabályozási elképzelései rossz irányba mutatnak, és emiatt a magyar sajtó most "inkább nem szabad, mint szabad".

Az eseményen külön szekció szólt az új törvényi tervezetről, melyet karácsonyig el is fogadhatnak (a végleges dokumentumot hétfőn nyújtották be az Országgyűlésnek). A meghívott előadók Pécsett leginkább a törvény szakmaiatlanságára hívták fel a figyelmet - úgy jogi, mint médiaelméleti szempontból. Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékének oktatója szerint a törvénytervezet "hemzseg a pontatlanságoktól". Hozzátette: bár az 1996-ban elfogadott törvény alapvetései miatt talán ma már szerencsésebbnek tűnik a Szalai-féle elképzelésekhez képest, azért az sem volt messzemenően kielégítő keretszabályozás. A majd 7 év vajúdás után elfogadott első médiatörvény ugyanis már az életbelépésekor idejétmúlt volt, nem számolt ugyanis a kábeltévé-hálózatok hirtelen fejlődésével és az internetes tartalomszolgáltatókkal sem foglalkozott kielégítően - tette hozzá.

Polyák szerint e téren van hiányossága a mostani tervezetnek is, sőt szerinte a jogszabálytervezet egyenesen olyan, "mintha a 90-es években fogalmazta volna meg valaki". Nem kap kellő hangsúlyt például a digitalizáció kérdése, holott 2012-ig Magyarország vállalta a teljes átállást. Az internetes tartalomszolgáltatókkal sem foglalkozik olyan mértékben, ami elvárható lenne egy XXI. századi médiatörvénytől - emelte ki. A hangsúlyt valójában a valaha az ORTT által felügyelt piacokra teszi a jogszabály: tulajdonképpen a televíziós és rádiós piac szabályozásával foglalkozik leginkább. Azzal viszont már annyira részletesen, amilyenre ennek a piaci szegmensnek nincs szükség - tette hozzá Polyák.

A konferencia többi meghívottja azt kritizálta, hogy a jogszabálytervezet gyakran keveri az erkölcsi, etikai fogalmakat a jogi terminusokkal. Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára felhívta rá a figyelmet, hogy a tervezet szerint például a "véleményszabadság nem sérthet közerkölcsöt". De mi a közerkölcs jogi definíciója? Dr. Pázmándi Kinga jogász szerint ez már csak azért sem szerencsés, mert a jogalkotás biztonságát is aláássa: "a jogot nem lehet így sarokba szorítani". A tanszékvezető jogász szerint a jog nem mindenhol megoldás, ezt a médiaszabályozásnál is figyelembe kellene venni, kontrollnak megvannak a különböző társadalmi alrendszerek is. Arról sem szabadna megfeledkezni, hogy a médiatörvény elsődleges feladata az lenne, hogy egy jól behatárolt piacot szabályozzon - tette hozzá.

Bodó szerint a fent említett passzus azért is problémás, mert a befogadók részéről bárki jelezheti, hogy véleménye szerint "közerkölcsöt sértett" adott esetben egy újságíró, a kategória nem elég objektív és e mellett erősen korlátozza az újságíró szabadságfokát is. "Nem dolgozhatnak úgy a zsurnaliszták, hogy a kést folyamatosan a torkukon érzik" - mondta az előadó.

Függőjátszma - Frekvencia-pályázat: a Danubius is nyert - Jogerős: pert nyert a Sláger Rádió az ORTT ellen

A konferencián szervezett háttérbeszélgetésen Majtényi László elmondta, hogy szerinte feltűnően csendes a magyar újságírói társadalom akkor, amikor a 89-ben megszerzett szabadságából visszavesznek. "A köztévében és a rádióban már meg kellett volna alakulnia az első sztrájkbizottságoknak" - fogalmazott igen sarkalatosan Majtényi, aki szerint ilyen médiaszabályozással Magyarországot az Unió se vette volna fel tagországnak. A volt ORTT-elnök ugyanakkor azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy "a XXI. század médiáját semmilyen hatalom nem tudja elnyomni, hiszen ez technikailag ma már lehetetlen".

Pázmándi ugyanakkor üdvözlendőnek tartja, hogy a "technikai" szabályozást külön választották a tartalomszabályozástól (Médiaalkotmány). Polyák szerint pedig dícséretes, hogy annyi év után a magyar médiatörvény is erősebb védelmet nyújt az újságírók informátorainak. Csakhogy ebben az esetben visszaüthet a rendelkezés rossz, "pongyola" nyelvi megfogalmazása, ami nem teremt tiszta helyzetet.

A nyár óta elindított változások egyébként eddig sokat "szelídültek", az előzetesen napvilágot látott tervezetből például már az ősz előtt kikerült a "válaszadási jog" intézménye, és a most finomított csomag is kevésbé regulázza meg a tévés piac szereplőit a tulajdonosi koncentráció tekintetében - derül ki a hétfőn a parlamentnek benyújtott 140 oldalas dokumentumból. A tervezet önálló indítványként kerül a T. Ház elé, így valószínűleg - társadalmi konzultáció nélkül - már az ünnepek előtt elfogadhatják.

A technikai szabályozás egyik legfőbb szempontja, hogy ne alakulhasson ki "vélemény-monopólium" a hazai piacon, így a tévés vagy rádiós piacon 35 százalékos éves közönségarányt, vagy a két piaci szegmensben együttesen 40%-ot elérő szolgáltató nem indíthat új szolgáltatást Magyarországon. Sőt, le kell rontania közönségarányát, amiben a Médiahatóság is szerepet vállal. A 15%-os közönségaránynál nagyobb lefedettséggel rendelkező piaci szereplők szabályozásából végül  is visszavettek, nekik csak hírszolgáltatási kötelezettséget kell vállalniuk (a reggeli és esti sávban). Hamar észrevehető változás lesz az is, hogy két új korhatár kategóriával bővül az eddigi paletta, az egyik egy "hatos karika", a másik a horror- és pornográf tartalmakat jelöli - ezt az internetes videótáraknak is át kell majd venniük.

A közmédia intézményi hátterét egyébként alaposan átrendezi a Fidesz. A négy közmédiumot egy közös felügyelőbizottság alá szervezik, a Magyar Rádió, az MTV és a Duna Tv hírműsorait pedig ezentúl a Magyar Távirati Iroda fogja biztosítani. Információink szerint az MTI-nél ezért egy nagyobb belső átszervezés várható: a videós stábot biztosan fel kell majd duzzasztani, ha ki akarnak szolgálni 3 országos lefedettségű tévécsatornát (M1, M2, Duna Tv). Nem történnek meg tehát az összevonások, amelyektől a szocialista kormányzat alatt még a Fidesz is óva intett, de a közmédiumok eddigi mozgástere jócskán le fog csökkenni. A kormányzat mindenestre olcsóbb működést vár az új modelltől.

Privátbankár - Zsiborás Gergő