IMF: a kormány bátor, de kockázatos lépésekre szánta el magát

Kisimult arcokat látni az IMF tárgyalódelegációjában, nyoma sincs a júliusi feszültségnek a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. A kormány és a nemzetközi hitelezők álláspontja összeért, nincs már nézeteltérés a 2010-es számok kapcsán. A nagy kérdés most már az, ilyen lesz-e a viszony 2012-ben is? Az IMF néhány kifogást most is említett, de a kormány hitelessége sokat javult

Az IMF éves gazdaságpolitikai konzultációjának lezárásól tartottak sajtótájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) Budapesten. A most lezárult kéthetes tárgyalássorozatra a Valutaalap alapokmánya értelmében minden tagállamban sort kerít évente, a mostani konzultáció oka tehát nem a hitelkeret-megállapodás volt, mint legutóbb júliusban, amikor megszakadtak a tárgylások. A témákat tekintve persze nem volt nagy változás, az álláspontok azonban közeledtek. A magyar felet a kormány és a MNB képviselte, a konzultációban az IMF képviselői mellett megfigyelőként részt vettek az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank szakemberei is.

A nagy kérdés most már 2012

A legfontosabb, hogy a 2010-es makrogazdasági pályát illetően a felek között most már nincs nézeteltérés - fontos üzenet a piacoknak és a befektetőknek, hogy akárcsak a magyar kormány, az IMF is tarthatónak véli az idei év végére kitűzött 3,8%-os hiánycélt. A tárgyalópartnerek szerint a növekedés idén 1% körüli lesz, az infláció pedig 3,5%. A jövő év kapcsán már vannak eltérések. Az NGM alacsonyabb inflációt vár (3,5%-ot), és nagyobb GDP-növekedést valószínűsít. A kormány szerint 2011-ben a növekedés eléri a 3%-ot, az IMF 2,7%-ot vár, azzal a kitétellel, hogy középtávon a gazdaság teljesítménye elérheti a 3,5%-os bővülést is.

A kép azonban nem teljesen tiszta még 2011-et illetően, hiszen a kormányzat épp most tart a költségvetés előkészítésénél, vagyis a pontos számok még nem ismertek - azokról a kormány illetve az országgyűlés döntése után értesítik majd az IMF-et.


Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője szerint még jó néhány részlet nem ismert a kormány terveiből. Az eddig bejelentett intézkedésekről pedig azt mondta, hogy a magyar kormány igen bátor, de kockázatos lépésekre készül. E tekintetben a legnagyobb kérdőjel az szja-csökkentéssel járó bevételkiesés pótlása, az IMF lát némi kockázatot abban, hogy a közép távú hiánycél nem teljesül, ha a kormány nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket. "Mindez bizonytalanságot szül a jövőt illetően, a bizonytalanság pedig soha sem jó egy gazdaság számára, veszélyezteti a növekedési pályát" - mondta Rosenberg. A delegációvezető hangsúlyozta, hogy a most bevezetett válságadók csak ideiglenesek, 2012-ben már nem lesznek jelen a költségvetés bevételi oldalán. Az IMF örömmel fogadta, hogy az Orbán-kormány elkötelezett a jövő évi 3% alatti hiánycél elérésében, de bizonytalanságának adott hangot az ügyben, hogy a deficitcél majd a következő évben is teljesül-e.

Túlzó a bankadó mértéke

Az ideiglenes adókkal kapcsolatban Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője megjegyezte, világos jelzést várnak arra, hogy a magyar kormány jelezze, 2012-ben a bankadóról szóló törvényt összehangolja az uniós adónemmel (az EU pénzügyminiszterek korábban megegyeztek egy európai bankadó bevezetésében). A mostani pozitív hangulatú tárgyalássorozat mögött tehát vélhetően vannak még feszültségek. Az IMF álláspontja a pénzügyi vállalatokat sújtó adót illetően nem változott július óta, az elképzelést támogatják, hiszen maguk vetették fel egy ilyen adónem bevezetésének lehetőségét a G20-ak találkozóján. A magyar adónem mértékét azonban túlzónak találják, az Európában bevezetett hasonló adónemek átlagos mértékénél a magyar bankadó háromszor akkora megterhelést jelent a piaci szereplőknek.


Rosenberg szerint régiós összehasonlításban is hihetetlenül túlburjánzott Magyarországon a közszféra és az önkormányzati rendszer, mely évente a GDP 0,5%-ának megfelelő összeget visz el, ezen mindenképpen változtatni kell (mint ahogy szivárogtak is ki arról hírek, hogy a kormány nagyobb arányú leépítést tervez a közszférában). A kiadások csökkentésére az IMF amúgy több javaslatot is letett a magyar kormány asztalára. Az akciótervek eddig jobbára a büdzsé bevételi oldalát érintették, és a bevezetett adónemek közül a legtöbb csak ideiglenes. Az államnak szorítania kell a nadrágszíjon a jövőben - ez az IMF egyértelmű üzenete.

Hogy lesz itt 1 millió új munkahely?

Az IMF szerint az egykulcsos adórendszer bevezetése általában nem problémás, sőt, ismerve a magyar adóterhek kiugróan magas voltát a régióban, kívánatos is volt az adóék szűkítése - de azt más intézkedéseknek is követnie kell. Az adócsökkentés foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásában az IMF kételkedik, egy nem rég publikált tanulmányuk szerint az adócsökkentésnek önmagában nincs közvetlen és erős hatása a munkaerőpiacra - ki kell azt egészíteni például a nagy ellátó rendszerek reformjával.

A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati döntéseket az IMF kifejezetten rosszalta. Elismerték ugyan, hogy rövid távon kedvező hatása lehet a deficitcél szempontjából, hosszú távon azonban könnyen visszaüthet a járulékkifizetés 14 hónapos befagyasztása. "A kormány hosszú távú megtakarításokat áldoz fel rövid távú érdekei miatt, ez akár alá is áshatja a Közép-Kelet-Európában egyedülállóan stabil magyar nyugdíjrendszert, és megingathatja a megtakarítási hajlandóságot" - figyelmeztetett Christopher Rosenberg, akinek véleménye igen közel áll az MNB ma kiadott állásfoglalásához.

2012-ben biztosan kivezetik a válságadókat a rendszerből

A magyar fél képviseletében felszólalt Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára reagálva az elhangzottakra. Mint mondta, igazán konstruktív és előremutató tárgyalásokat folytattak az elmúlt két hétben a felek. Hozzátette, 2011 kapcsán ugyan maradtak nyitott kérdések, hiszen bizonyos információk még nem elérhetőek, elsősorban a büdzsé kialakítása miatt, de szerinte a meghozott intézkedések eloszlatnak majd minden kétséget a jövő évi hiányszám teljesítése kapcsán. A magánynyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati döntés kapcsán elmondta, hogy pontos számítások egyelőre nem állnak rendelkezésre, ezért erről külön nem nyilatkozott. Az államtitkár eleget tett Iryna Ivaschenko kérésének és kijelentette, hogy a kormány elkötelezett a bankadó uniós ajánlásokkal egybevágó mérséklése mellett, valamint az ágazati adók 2012-es kivezetését illetően.

Olcsóbb állam kell

Megerősítette, hogy egyetértés van abban is, hogy a most bevezetett ideiglenes adónemekről az IMF-fel együtt a magyar kormány is úgy vélekedik, hogy azokra a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében csak átmenetileg van szükség. Egyetértenek abban is, hogy folytatni kell a kiadások további racionalizálását. A hogyanra is felelt az államtitkár, mint elmondta, olcsóbb és hatékonyabb közigazgatást kell kialakítani, újra kell szervezni az állami vállalatokat, új alapokra kell helyezni a közmunka programokat és célzottabbá kell tenni bizonyos szociális kiadásokat - így például a családi pótlékot.


"Az adócsökkentés volt az egyetlen járható út"

Az államtitkár is elismerte, hogy a személyi jövedelemadó-reform jelentős bevételkieséssel fog járni, de úgy gondolja, hogy Magyarországon a foglalkoztatásban csak ilyen nagy arányú adócsökkentéssel lehet áttörést elérni. Az IMF állásfoglalásában a munkaerőpiac javítását a következő évek egyik nagy feladatának jelölte meg (ezzel a gonddal küszködik szinte valamennyi uniós tagállam, kivételt csak Németország jelent).

Így támogatja a foglalkoztatás javítását a kormány

Az államtitkár szerint az adóváltozás csak szükséges de nem elégséges feltétele a kormány által bejelentett és 10 év alatt létrehozandó 1 millió új munkahelynek. A tervek szerint további lépéseket vezetnek be a foglalkoztatás javítása érdekében, így például átalakítják az Út a munkához programot, német mintára bevezetik a duális szakképzési rendszert, a felsőoktatáson belül növelik a természettudományos képzések arányát, járulékkedvezménnyel támogatják a nők részmunkaidős foglalkoztatását és egyszerűsítik az alkalmi és szezonális munka szabályozását is. "A kormány ezekkel az elképzelésekkel számos ponton kívánja támogatni az egykulcsos és arányos jövedelemadó rendszer foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatását" - fejtette ki az államtitkár.

A sajtótájékoztatón szintén résztvevő Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke az adórendszer kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szektorokat terhelő különadók rontják a magyar adórendszer kiszámíthatóságát, ez pedig visszafoghatja a beruházásokat, végső sorban pedig a növekedést. "Hosszabb távon a most bejelentett intézkedések strukturális pozíció romlást eredményezhetnek az államháztartásban, a rövid távú pozitív hatások mellett" - mondta. Sietett hozzátenni, hogy a jegybank még nem készítette el teljes állásfoglalását, az a jövő hónapban publikálandó inflációs jelentésben lesz csak kész. Karvalits a jegybank ma, a kamatdöntőülés után kiadott álláspontját ismertette, hozzátéve, hogy további, hosszú távú intézkedésekre van szükség a kiadási oldal rendbetételére.

Privátbankár - Zsiborás Gergő