A világ tőzsdéit, tőzsdeindexeit bemutató cikksorozatunk legújabb részében a világ egyik legrégebbi parkettjére látogatunk el: a frankfurti tőzsde története egészen a középkorba nyúlik vissza Középkor - a kezdetek
1585 - a frankfurti értéktőzsde születése
Mivel akkoriban sem Európában, sem a német birodalmon belül nem volt egységes fizetőeszköz, ráadásul az egyes országok is számos kisebb, saját pénzrendszerrel működő gazdaságból álltak, a fizetés szinte követhetetlenül sokféle pénzérme segítségével történt a frankfurti vásárokon. Ebből kifolyólag a pénzügyi tranzakciók rendkívül problémásak voltak, a zavaró sokféleség és a szabadon értelmezett átváltási árfolyamok viszont az uzsorások és csalók életét és működését alaposan megkönnyítették. A helyzet megoldása érdekében a kereskedők 1585-ben összeültek, hogy meghatározzák az egységes átváltási árfolyamokat; ezt az eseményt tekinthetjük a frankfurti értéktőzsde születésének.
Innentől kezdve a vásárok alatt a kereskedők egy csoportja rendszeresen ülésezett, hogy meghatározzák az érmék és bankjegyek egységes és kötött váltási árfolyamát. 1605-től kezdődően ezeket a találkozókat Burs vagy Börse néven nevezték.
Az első hivatalos árfolyamlista 12 valuta árfolyamát tartalmazta. Kezdetben a frankfurti városháza előtt tartották a börzéket, csak 1694-95-ben vonultak be a Großer Braufels épületébe. 1682-ben született meg az váltási szabályok és irányelvek első jegyzéke, ami a hivatalos tőzsdei kereskedési nyilvántartás megalapítását alapozta meg.
Váltók és kötvények: Európa élvonalában
A 18. század elején megindult a kereskedés a váltókkal és kötvényekkel, ami lehetővé tette, hogy ne csak a kereskedők fektethessék be tőkéjüket. 1808-ban a tőzsde a kereskedelmi kamara felügyelete alá került, ezáltal a 223 évvel korábban kereskedők által alapított szervezet közintézménnyé vált.
A 18. század végén már államkötvényekkel is kereskedtek Frankfurtban. 1820-ban jelentek meg az első részvények a piacon, ám a frankfurti parkett elsősorban az államkötvények kereskedésénre specializálódott. Frankfurt lett a tőkeexport kapuja: az itt bevezetett külföldi kötvények Európa más tőzsdéin is forogtak.
Bár 1870 és 1874 között 857 részvénytársaságot alapítottak csak Poroszország területén, az rt-alapítási boom ellenére Frankfurtban továbbra is elsősorban az amerikai államkötvényekre és nemzetközi értékpapírokra koncentráltak. Bár 1871-től kezdve Berlin volt az újonnan alapított német birodalom központja, kiváló nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően a frankfurti értékpapírpiac meg tudta őrizni központi tőzsdei szerepét. A 19. század végére belátták, hogy nem mehetnek szembe a nemzetközi gazdasági folyamatokkal, és nyitniuk kell a vállalatok felé is. Ennek érdekében a részvénykereskedési tevékenységet megerősítették, lehetőséget nyújtva a vállalatoknak arra, hogy Berlin mellett Frankfurtban is gyarapíthassák tőkéjüket.
1896-ban lépett életbe a német tőzsdei törvény; a Frankfurtban korábban alkalmazott helyi szabályok az országos rendelkezéseknek is alapjául szolgáltak, és hatásuk nagyrészt a mai napig is megfigyelhető.
Világháborúk a tőzsdén
Az első világháború miatt nagyon komoly veszteségeket szenvedett el a frankfurti tőzsde. A német befektetők szabadultak a nemzetközi részvényektől és kötvényektől (melyek gyakran Németországgal háborúban álló országba történő befektetést jelentettek), a felszabadult tőkéjük pedig nagyrészt államkötvényben landolt. A háború végén aztán az összes külföldi értékpapír eltűnt a frankfurti tőzsdéről, amely így elvesztette nemzetközi szerepét és kapcsolatait. Az infláció meglódult és 1923-ban tetőzött. A papírok értéke hatalmasat zuhant, miközben a növekvő spekulációs szándék miatt a részvények iránti kereslet élesen nőtt. 1929 októberében mindazonáltal az árfolyamok hatalmasat zuhantak, az év októberének 25. napja "fekete péntek" néven volnult be a történelembe. A tőzsde 1932-ig nem tudott kilábalni a gazdasági világválság hatásai alól.
1933-ban a náci hatalomátvétel után a tőzsdei felügyelet az államok kezéből a központi kormányzathoz került. A részvények számát 21-ről 9-re csökkentették. A frankfurti tőzsdét egyesítették a mannheimi tőzsdével, és Rajna-Majna Értéktőzsde néven működtek tovább. A náci gazdaságpolitika nem tette lehetővé a szabad piaci és tőzsdei kereskedést, minden tőkének a háborús célokat kellett szolgálnia. A tőzsde épületét ráadásul bombatalálatok érték a szövetségesek egy légitámadása során, a tőzsdei találkozókat így csak a pincében lehetett megtartani.
A náci rezsim 1945-ös összeomlása után a frankfurti tőzsde egy fél évig zárva tartott, szeptemberben nyitotta meg újra kapuit. Csak az 1948-as valutareform és a német gazdaság gyorsuló konszolidációja tette lehetővé, hogy a frankfurti börze újra visszaszerezze régi szerepét. 1956-tól újra engedélyezték a külföldi értékpapírok kereskedését Németországban, ami lehetővé tette, hogy Frankfurt újra a német tőzsdei élet vezetőjévé váljon. A német gazdaság háború utáni újjáépítésében a tőzsdék fontos szerepet játszottak, emellett hozzásegítették a Német Szövetségi Köztársaságot ahhoz, hogy a világ egyik vezető gazdaságává váljon.
Deutscher Aktien Index
A több évszázados tőzsdei múlt ellenére az értékpapírok teljesítményét mutató DAX részvényindexet csak 1988-ban vezették be, ez ma is a világ egyik legismertebb indexe. A frankfurti tőzsdén szereplő 30 legnagyobb és legjobban teljesítő vállalat teljesítményét képezi le, ez a Németországban jelenlévő piaci tőke körülbelül 80 százalékát jelenti. Több mint 30 ezer pénzügyi termék kapcsolódik hozzá, és a harmadik legjelentősebb index, ami származékos termékek alapjául szolgál.
A DAX értékének alakulása 1990. novembere óta
A DAX bázisértéke az 1987. december 30-i 1000 pont. Eddigi legmagasabb értékét 2007. július 16-án érte el 8105,69 ponton. 2010. április 5-én 6235,56 ponton zárt.
.jpg)
A DAX értékének alakulása 2008. január óta
Privátbankár
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
