Indokolt lehet egy kamatcsökkentés?

A feltörekvő piacok pénzügyi piacain februárban – az adott ország helyi aktualitásain túl – a nyersanyagárak további növekedése és az egyre erősödő inflációs nyomás volt a meghatározó tényező.

A Raiffeisen Capital Management (RFCM) elemzése szerint bár a címlapokat az észak-afrikai események uralják, azok közvetlen hatása a világgazdaságra elenyésző. Nem úgy a közvetett hatásai, melyeket leginkább az olajár hirtelen elszállásában érhetünk tetten. Iparági londoni elemzők sorra "licitálják túl egymást" az olajár prognózisaikban, miközben a piaci aggodalmak árazása már a magyar piacon is érezteti hatását: van olyan kút Magyarországon, ahol már 400 forint egy liter 95-ös.

Dől-e az arab dominó?

A nyersolajpiacokat leginkább a további láncreakciók lehetséges beindulása teszi feszültté, hiszen a zavargások átterjedtek Bahreinre, Jemenre és Ománra is, ha kisebb intenzitással is. A hamarosan leköszönő OMV-vezér, Wolfgang Ruttenstorfer is amiatt kesergett, hogy miközben fundamentális okok miatt nem kellene nőnie a nyersanyagáraknak, a piacot a "pszichológia mozgatja".  Aggodalma érthető, az osztrák olajipari társaság az általa feldolgozott nyersanyag tizedét szerzi be Líbiából.

Amerika csak nyomja és nyomja

A befektetők kockázatvállalási hajlandósága az egész világon érezhetően csökkent, és a hónap végén még az USA hónapok óta látszólag semmire nem reagáló részvénypiacán is enyhe korrekció következett be. Ez utóbbi továbbra is élvezi a hatalmas likvid tőkemennyiség előnyeit, amelyet az amerikai jegybank fáradhatatlanul és hatalmas mennyiségben pumpál a pénzügyi rendszerbe - mutat rá a RFCM.
A forgalomban lévő és egyre növekvő dollármennyiség kapcsán a Fed továbbra sem tart semmilyen inflációs kockázattól - és teheti ezt nyugodtan. Viszont ami az USA árindexei vonatkozásában teljes mértékben helyénvaló lehet (a lakhatás – jelenleg csökkenést mutató – költségeinek súlyozása nagyon magas, az élelmiszereké pedig alacsony), az a feltörekvő piacokon egészen másképp működik.
Ebben a térségben ugyanis a nagyfokú gazdasági dinamika, valamint az Egyesült államokból, az EU-ból és Japánból tartósan beáramló olcsó jegybanki pénz egyes esetekben gyorsan emelkedő árakhoz vezet, ami főleg az üzemanyag-, energia- és élelmiszerárakban mutatkozik meg.

Az élelmiszerekre költött összeg sok esetben a lakosság megélhetési költségeinek negyedét vagy akár a felét is kiteheti. Kérdés azonban, hogy meddig tarthatók még a kiemelkedően jó vállalati nyereségek a növekvő nyersanyagárakkal – és a fejlett ipari országok állami ösztönzőinek elapadása nyomán előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül kialakuló negatív hatásokkal – szemben.

Közép- és Kelet-Európa: csökkenő kockázatvállalási hajlandóság

A közép- és kelet-európai nemzetgazdaságokra továbbra is a felfelé ívelő trendek jellemzők. A külföldi keresletből táplálkozó ipari termelés növekedése nyomán nőtt a foglalkoztatás is. Egyes országokban a belföldi kereslet egyre fontosabb szerephez jut a gazdaság növekedésében. Feltűnő ugyanakkor, hogy a belföldi kereslet elsősorban Csehországban gyakorlatilag semmilyen növekedést nem mutat, és az ország továbbra is nagymértékben függ az export alakulásától. Nagy általánosságban azonban inkább az árszintek emelkedése figyelhető meg; ennek hátterében elsősorban a növekvő élelmiszerárak állnak. Ez a folyamat az év további részében a hitelkamatok növekedéséhez és a devizák erősödéséhez vezethet.











A kelet-közép-európai részvénypiacokat februárban a legtöbb feltörekvő piachoz hasonlóan az ingadozások jellemezték, összességében nézve azonban oldalirányú mozgást mutattak − vagy némileg csökkentek. Ezek a folyamatok a feltörekvő piacok fejlett piacokhoz képest átlag alatti árfolyam-alakulásának folytatódását támasztották alá. A befektetők egyre csökkenő kockázatvállalási hajlandósága elsősorban a cseh koronát érintette hátrányosan, de a zloty és a forint is leértékelődött. Erősödött viszont az orosz rubel, amelyre a komoly emelkedést mutató olajárak kedvezően hatottak - az elhúzódó líbiai polgárháborús események elsősorban Oroszországnak kedveznek hatalmas nyersanyagtartalékai miatt. A befektetők egyre inkább kockázatkerülő magatartása miatt kissé tágultak a kelet-közép-európai eurókötvények hozamprémiumai.

Az infláció teret enged a monetáris lazításnak?

Bezzeg a lengyelek A lengyel gazdaság továbbra is nagyon jó eredményekkel büszkélkedhet – a reálnövekedés 2010-ben 3,8% volt. A visszaesett ipari termelés a közelmúltban az előző évhez képest mintegy 10,3%-kal nőtt. A folyamatok hátterében változatlanul a magas bel- és külföldi kereslet áll. A nemrégiben (évi) 3,8%-os növekedést mutató infláció bőven meghaladja a jegybank által kitűzött célt, de még a befektetői várakozásokat is. Ebből adódóan egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a jegybank 2011 folyamán újabb kamatemelésekre kényszerül, bár a soron következő ülésén még nem feltétlenül döntenek a kamatlépésről.

A külföldi keresletnövekedésből Magyarország is profitálni tudott, amit többek között jó külkereskedelmi mérlege bizonyít. A térség legtöbb devizájához hasonlóan februárban a forint is gyengült az euróval szemben. A magyar kötvényekre szintén nagy nyomás nehezedett. A magyar hozamszint hosszú távon továbbra is vonzónak tűnik, az árfolyamok azonban várhatóan volatilisek maradnak, főleg mivel továbbra is bizonytalanság uralkodik a jövőbeni reformok körül.

A jegybank legutóbbi ülésén nem változtatott az alapkamaton, így az továbbra is 6% maradt. Az infláció alakulása kellemes meglepetést okozott februárban (noha a jövőben a mezőgazdasági termelői árak gyorsíthatják a pénzromlás ütemét). Ebből adódóan az év hátralévő részében kamatcsökkentésre is sor kerülhet, amelynek nyomán némileg enyhülhetne a jegybank és a kormány régebb óta fennálló konfliktusa is - vélik a RFMC elemzői.

Az inflációval kapcsolatos pozitív várakozásaival a RFMC egyedül van, többek között a Privátbankár.hu által készített árkörkép is arról árulkodik, hogy a februári valóban meglepően jó adat csak átmeneti megtorpanás volt. Az élelmiszerárak történelmi magasságba emelkedtek a FAO adatai szerint, az olajár pedig tovább nyomja felfele az árakat. Londoni elemzők is emelték nemrég a magyarországi inflációs prognózisaikat: 3,8%-ról 4,8%-ra. 

A jegybank Monetáris Tanácsába jelölt tagok bár Járai Zsigmond volt jegybankhoz kötődnek, első nyilatkozataikban siettek leszögezni, hogy az MNB elsődleges feladatának az árstabilitás fenntartását tartják, így kamatcsökkentésre csak akkor lesz lehetőség, ha az infláció az MNB által várt szint közelébe kerül.

A magyar részvénypiacot februárban semmilyen különösebb hatás nem befolyásolta, a részvények árfolyamai szűk sávban, oldalirányban mozogtak, vagy kissé csökkentek.

Privátbankár - Zsiborás Gergő