Egy friss felmérés tanúsága szerint a cégvezetők egyetértenek abban, hogy az infrastruktúra fejlődése még inkább felértékelődik a jövőben
A KPMG megbízásából az Economist Intelligence Unit által készített nemzetközi felmérésben megkérdezett felső szintű vezetők többsége (77 százaléka) úgy véli, az infrastrukturális beruházások jelenlegi szintje nem elegendő szervezeteik hosszú távú növekedésének fenntartásához.
Az üzleti vezetőknek mindössze 14 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenleg cégük rendelkezésére álló infrastruktúra teljes mértékben kielégítő. Várnai Éva, a KPMG üzleti tanácsadás részlegének partnere szerint miközben a kormányok világszerte küszködnek a jelenlegi gazdasági válsággal, fel kell ismerniük, hogy továbbra is égető szükség van infrastrukturális beruházásokra, hogy elősegítsék a kritikus üzleti tevékenységeket.
Elemzők becslései szerint 2015-ig világszerte évente kétbillió dollárt költenek majd infrastruktúrára, ennek ellenére minden régióban vannak vezetők, akik annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy az infrastrukturális beruházások nem lesznek elegendők. Míg a kérdéssel kapcsolatos vezetői aggodalmak Kelet-Európában (az üzleti vezetők 89 százalékánál) és az ázsiai-csendes-óceáni térségben (a vezetők 84 százalékánál) a legerősebbek, a tanulmány szerint a fejlett piacokon is magas az aggályukat kifejezők aránya, az Egyesült Államokban a vezetők 74 százaléka, Nyugat-Európában a vezetők 64 százaléka volt ugyanezen a véleményen.
Nő az infrastruktúra jelentősége
A válaszadók túlnyomó többsége (80 százaléka) vélekedik úgy, hogy az elkövetkező öt évben az infrastruktúra még fontosabb lesz vállalkozásuk számára. Míg az infrastruktúra hatásának növekedését az ázsiai-csendes-óceáni térségben ítélték a legnagyobbnak, ahol 87 százalék mondta azt, hogy jelentősége nőni fog a következő öt évben, Közel-Kelet/Afrika, Latin-Amerika és Kelet-Európa mellett az USA is abba a csoportba tartozik, ahol a válaszadók több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy az öt év során egyre fontosabbá válik az infrastruktúra. Nyugat-Európában ez a szám 63 százalék.
Az infrastruktúra határozza meg az üzleti tevékenység helyszínének megválasztását
A megkérdezett vezetők túlnyomó többsége (90 százaléka) mondta azt, hogy az infrastruktúra rendelkezésre állása és minősége hatással van arra, hová telepítik üzleti tevékenységüket. „Munkánk során nap mint nap találkozunk ezzel a kérdéssel a szolgáltató központok létesítésének esetleges tervei kapcsán. Az infrastruktúra fejlettsége meghatározó tényező, nem csak ebben a tekintetben, az uniós támogatások esetében is korrelációt tapasztalunk a fejlett infrastruktúra és az elnyert pályázatok között. Sajnos Magyarországon problémát jelent, hogy sok esetben lassan haladnak a kormányzati intézkedések, nem nyújtunk be minden pályázatot időben” – tette hozzá Várnai Éva.
Várnai Éva úgy véli, hogy miközben a kormányok világszerte küszködnek a jelenlegi gazdasági válsággal, fel kell ismerniük, hogy továbbra is égető szükség van infrastrukturális beruházásokra, hogy elősegítsék a kritikus üzleti tevékenységeket. Amellett, hogy a fejlett infrastruktúra vállalkozásokat vonz, munkahelyeket teremt és adóbevételt termel, az is felismert tény, hogy korrekt irányítás mellett az infrastrukturális munka gazdasági ösztönző is lehet.”
Együttműködés a magánszektorral
Üres állami és önkormányzati kasszákkal a megkérdezett vezetők 80 százaléka úgy véli, hogy a kormányoknak nagyobb mértékben együtt kell működniük a magánszektorral az infrastrukturális fejlesztések finanszírozása terén. „Az infrastruktúra kritikus válaszúton van, és a kormányok előtt hihetetlen lehetőség áll a jövő generációit érintő döntések meghozatalára. Az USA-ban és Nyugat-Európában megkérdezett vezetők csaknem háromnegyede aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szűkös gazdasági körülmények és a kormányok előtt álló kihívások együttesen megakadályozzák az infrastruktúra szükséges fejlesztését. Azt várják, hogy a kormányok működjenek együtt a magánszektorral hatékony finanszírozási megoldások kidolgozása érdekében” – jegyezte meg Várnai Éva.
Minden régióban az úthálózat és az energiaellátás jelenti a legnagyobb problémát
A KPMG felmérése során megkérdezett vezetők kétharmada (66 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy mind a szállítási, mind az energiaellátási infrastruktúra növeli vállalkozásuk működési költségeit.
A felmérés szerint világszerte és minden régióban az úthálózat és az energiatermelés a legsürgetőbb infrastrukturális szükséglet. Az Egyesült Államokban például a válaszadók csaknem kétharmada (61 százaléka), Nyugat-Európában pedig mintegy 40 százaléka jelölte meg az úthálózat fejlesztését, míg mind a két régióban körülbelül egyharmaduk nevezte meg az energiatermelést és az iskolákat kritikus infrastrukturális szükségletként.
„A fejlett országokban működő sok üzleti vállalkozás még most esetleg nem érzi a pénztárcáján az elöregedett infrastruktúra hatását. Figyelembe véve azonban az infrastrukturális projektek átlagos időtartamát, amely a kezdéstől a befejezésig több év, a kormányoknak most kell cselekedniük a kérdés stratégiai megközelítésének kidolgozásához, mielőtt válsághelyzet alakulna ki ezen a téren. Míg a fejlődő – ám gyorsabban növekvő – gazdaságok számára fontos, hogy elkötelezzék magukat az infrastruktúra fejlesztése mellett, ugyanilyen fontos az érettebb piacok számára is, hogy felváltsák öregedő infrastruktúrájukat, ha nem akarják kockáztatni versenyképességüket. Nyugat-Európában nagy hangsúlyt fektetnek a vasúthálózat fejlesztésére, míg Kelet-Európában inkább a szociális területekre fókuszálnak, így a kórházak, iskolák fejlesztésére” – mondta Várnai Éva.
A felmérés főbb megállapításai:
• a felső szintű vezetők úgy gondolják, az infrastruktúra jelentősége növekedni fog az elkövetkezendő öt évben
• az infrastruktúra rendelkezésre állása és minősége közvetlenül hatással lesz az üzleti tevékenységek és bővítésük helyszínének kiválasztására
• az üzleti vezetők szerint a kormányoknak együtt kell működniük a magánszektorral a nagyobb infrastrukturális projektek finanszírozása és levezénylése terén
• a világszerte megkérdezett üzleti vezetők többsége szerint az úthálózat és az energiatermelés jelentik a legsürgetőbb infrastrukturális szükségletet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Egy friss felmérés tanúsága szerint a cégvezetők egyetértenek abban, hogy az infrastruktúra fejlődése még inkább felértékelődik a jövőben 
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
