Haladunk a tudás alapú társadalom fele. Azaz csak haladnánk. A kutatás fejlesztésre még mindig nem fordít annyi pénzt az EU, amennyi elégséges lenne. Magyarország is rossz példát mutat.
A színpadon álló úriember szinte már őrjöng. Szélesen gesztikulál a karjaival és kevés választja el, hogy üvöltsön a közönségével – üzletemberekkel, vállalkozókkal, kis- és nagyvállalatok igazgatóival, akik mind azért jöttek, hogy meghallgassák az előadását. Tom Peters – akit a BusinessWeek amerikai üzleti magazin „az üzleti élet legjobb barátjának és legnagyobb ellenségének” nevez – kétségtelenül egyike azoknak, akik a legnagyobb befolyással bírnak a jelenkor menedzsment és innovációs területeinek fejlődésére. Peter Drucker (a legendás menedzsment guru) mellett Tom gyakorolta a legkomolyabb hatást napjaink menedzsmentvilágára az utóbbi évtizedben.
„Az innováció valójában egyszerű, nem nehéz! Lógj együtt furcsa emberekkel és Te is furcsábbá válsz! Lógj együtt az unalmas emberekkel és Te is unalmasabbá válsz!” – Ismerjük el, Tom valóban mond valamit. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy az átütő erejű ötleteket gyakran furcsa helyeken érdemes keresni, hogy érdemes a körön kívül gondolkozni, hogy a „tehetség mindenek felett áll”, hogy megéri alkalmazni a villámgyors-prototípus elgondolást, hogy innovációt és szenvedélyt kell az üzletbe vinni, végül pedig többet kell költeni a kutatás-fejlesztésre. Ez egyaránt vonatkozik a vállalkozókra, kis- és nagyvállalatokra és nemzetekre.
“A tudás hatalom.”
Ahogyan Tom Peters, úgy az Európai Unió is egy küldetést próbál beteljesíteni. Az EU ugyanis rájött arra, hogy ha továbbra is versenyképes akar maradni a világ színpadán, úgy pénzt nem sajnálva kell azon fáradoznia, hogy megteremtse a Közösségen belül a tudásalapú társadalmat. 2000 márciusában az Európa Tanács az ún. Lisszaboni stratégiában célként jelölte meg Európa számára, hogy 2010-ig „a világ leginkább versenyképes és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságát hozza létre, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre, több és jobb munkahely teremtésére és egy erősebb társadalmi kohézióra.” 2009-ben az Unió 11,7 milliárd euróval (mely összeg 5.5%-al magasabb, mint 2008-ban) szeretne finanszírozni olyan területeket, mint a kutatás-fejlesztés, az innováció és az élethosszig tartó tanulás.
A tudás hatalom és pénz...
A számok papíron nagyon meggyőzőek, de úgy tűnik, az Óvilág mégsem szeretné elsietni a fejlődést. A kutatás-fejlesztésre fordított pénzösszeg alig változott az Unió tagállamaiban 2004-2006 között. Az Eurostat 2008 márciusában közzétett felmérése szerint az EU 27-ek átlagosan GDP-jük 1,84%-át fordították erre a célra a fenti időszakban. A felmérés eredményei aggodalomra adhatnak okot, mivel az EU – stratégiai elhatározásainak megfelelően – azt tűzte ki célul, hogy 2010-re GDP-je 3%-át fordítja majd a kutatás-fejlesztés területeire. Magyarország sem kivétel a fenti rossz eredmények alól: 2006-ban hazánk kb. 900 millió eurót költött K+F célokra, amely a 2006-os magyar GDP mindössze kb. 1%-ának felel meg.
A befektetők nélkül nem lenne magyar egyetem
Keleten vár a nagy dobás
Két hónap is elég volt az iPhone-nak
Nem igazán álljuk az informatikai versenyt
Verseny és együttműködés - Te hol állsz?
Privátbankár
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
