Ír válság: mentőcsomagra számít a piac

Meredeken enyhültek hétfőn az ír államadósság-törlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási ügyletek árazásai. Ennek hátterében az a piaci és elemzői várakozás áll, hogy Írország - jóllehet a dublini kormány ezt rendre cáfolja, és hangoztatja, hogy jövő nyárig megoldott az ír költségvetés finanszírozása - végül igénybe veszi az euróövezeti kisegítő mechanizmust.

Piacnyugtató hatású volt Ewald Nowotnynak, az euróövezeti jegybank (EKB)  igazgatótanácsi tagjának hétfői nyilatkozata is arról, hogy nincs törlesztésképtelenné válási veszély a valutaunión belül.

Londoni elemzők hétfői helyzetértékeléseikben már az Írországnak nyújtandó pénzügyi segítség várható formáit és méretét taglalták, a Financial Times gazdasági szemleírója pedig arra a következtetésre jutott, hogy az euró túléléséhez EU-szintű költségvetési unió megteremtésére lenne szükség.

A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása hatalmas, több mint 50 bázispontos napközbeni eséssel 483 bázispont környékén mozgott a hétfő délutáni londoni kereskedésben az 536,5 bázispontos előző zárás után.

A hétfői késői kereskedésben kialakult ír CDS-árazás azt jelenti, hogy az ír állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 480 ezer eurónál valamivel magasabb éves díjat kérnek a befektetőktől minden 10 millió euró ír államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis napon belül több mint 50 ezer euróval csökkent az ír CDS-díjszabás.

November első hetében, az ír költségvetési és adósságkilátásokkal kapcsolatos piaci félelmek újbóli fellángolása nyomán az ír CDS-díjszabások még jóval 600 bázispont feletti rekordszinteken jártak.

A CDS-ügyletek árazásai azt jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.

A CMA DataVision számítási modellje szerint a jelenlegi ír CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac hozzávetőleg 34 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Írország nem fizetővé válását ötévi távlatban.

Kövesse valós időben a piacokat! Real-time deviza-, hazai és külföldi részvény-, árupiaci és indexalapú CFD árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában! Kattintson! >>>

Az euróövezeti tagállamok törlesztéskockázatai között azonban még így is hatalmas megítélésbeli különbségek vannak. Ezt jelzi, hogy a hétfői londoni kereskedésben Németország CDS-díjszabása 38 bázispont volt, ami 3,3 százalékos halmozott távlati nem fizetővé válási valószínűségnek felel meg, vagyis Írország ezen a mércén több mint tízszer kockázatosabb államadós, mint Németország.

Az ír államkötvények hozamfelára is csökkent azonban az aggályok valamelyes enyhülése nyomán.  Hétfői piaci adatok szerint az irányadó tízéves futamidejű ír szuverén adósságpapír hozama 8,1 százalék körül mozgott Londonban. Ez 5,6 százalékpontos kockázati felárnak felelt meg az összehasonlítható lejáratú német kormánykötvény - vagyis az euróövezetben alapmércének számító német szuverén adósság - hozama felett.

A múlt héten mértek 8,9 százalékhoz közeli ír kötvényhozamot és jóval 6 százalékpont feletti hozamfelárat is, amit londoni elemzői körökben egyöntetűen fenntarthatatlannak minősítettek.

Az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének hétfői elemzése szerint "úgy tűnik", hogy az elmúlt napokban Írország közelebb került az euróövezeti segélymechanizmus igénybevételéhez. Az HSBC londoni elemzőinek számításai szerint a teljes ír finanszírozási igény - az államháztartási hiányt és a lejáró adósságokat figyelembe véve - 65 milliárd euró körül van a 2011-2013-as időszakra, de az esetleges segélyprogram értéke valószínűleg elérné a 80 milliárd eurót, hogy a bankok veszteségpótlásának költségeire is jusson.

Az HSBC szerint mindazonáltal bármilyen segélyprogramnak nagy valószínűséggel az lenne az egyik feltétele, hogy Írország emelje "szuper-versenyképes", 12,5 százalékos társasági adókulcsát. Ez az adó a legtöbb EU-tagállamban 20-30 százalék, vagy még magasabb, és a mentőprogramban részes országok közül néhány jó eséllyel ragaszkodni fog az ír adókulcs növeléséhez.

Az HSBC londoni szakértőinek véleménye szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy Írország egyelőre vonakodik a segítségkéréstől.

A Financial Times hétfői elemzése szerint EU-szintű költségvetési unió lenne szükséges az euróövezet fennmaradásához, mivel ez szolgálhat rendszerszintű sokkelnyelő mechanizmusként. Ez a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol egységes költségvetési felépítmény teszi fenntarthatóvá a belső pénzügyi divergenciákat. A londoni gazdasági napilap szerint azonban valószínűtlen, hogy Európában ilyesmi létrejöhessen, mivel ehhez olyan mértékű strukturális változtatásra lenne szükség, amilyenre az európai politikusok egyszerűen nem hajlandók. A hajlandóság legfeljebb egy állandó válságmegoldó rendszer létrehozására terjed ki, de még ez is politikai-jogi problémákba ütközhet - áll az elemzésben.

Az egyik vezető londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics legutóbbi elemzése szerint azonban az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el. A cég szerint emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik. A ház által vázolt lehetséges forgatókönyvek között van a részleges vagy teljes felbomlás is.

MTI