Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A hétvége időjárásán sajnos nem látszik, de bizonyos értelemben megérkezett a nyár. Vasárnap hajnalban 1 óra 59 perc 59 másodpercről nagyot ugrik az óramutató: egy órát elvesznek az életünkből. Októberben azért visszakapjuk
A hétvége időjárásán sajnos nem látszik, de bizonyos értelemben megérkezett a nyár. Vasárnap hajnalban 1 óra 59 perc 59 másodpercről nagyot ugrik az óramutató: egy órát elvesznek az életünkből. Októberben azért visszakapjuk
A nyári időszámítás kezdetekor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Nálunk (és egész Európában) ez március utolsó vasárnapján történik, az időszak pedig október utolsó vasárnapján ér véget. Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a természetes (napfényes) világítással, ezáltal a világításra felhasznált villamosenergia-fogyasztás csökkenthető.
A nyári időszámítás bevezetését először Benjamin Franklin javasolta, még 1784-ben. „Egy gazdaságos tervezet” (An Economical Project) című esszéjében próbált megoldást találni arra a problémára, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Az ötlet azonban jóval később valósággá. 1907-ben egy londoni építész, William Willett„Pazarlás a napvilággal” (Waste of Daylight) című röpiratában azt javasolta, hogy április minden vasárnapján mindenütt húzzák előre húsz perccel az órákat, aztán szeptemberben szintén minden vasárnap húzzák őket vissza szintén húsz perccel. Az építész javaslatát kétkedéssel és megütközéssel fogatdták, és csak 1916-ban bólintottak rá.
Az évek során összesen 108 ország vette át a nyári-téli időszámítás rendszerét. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette az óraátállítás rendszerét, ekkor szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.
Kinek jó ez?Közvetve mindenkinek: az energiatakarékosság közös érdekünk. A több (kihasznált) napfényes óra miatt csökkenhet a közúti balesetek vagy akár az utcai bűncselekmények száma is. A légkondícionáló berendezések egyre szélesebb körben történő használata miatt azonban egyesek szerint amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon:
A MÁV menetrendjét az óraátállítás miatt nem kell módosítani. Két pár nemzetközi vonatot érint az időszámítás-változás: a Dacia és a Beograd expressz mindkét járata ezért várhatóan egy órás késéssel közlekedik majd. A kettő és három óra közötti személyvonatokat a vonatindító állomásokról az óraigazítás után, hajnali három órakor indítják. Értelmezésünk szerint tehát ha menetrend szerint hajnali 2 óra 30 perckor indul a vonatunk, már 2 órára ki kell mennünk az állomásra, hiszen akkor már 3 óra lesz. (Egyébként se utazgasson ilyen korán, ha nem muszáj.)
Gondolhatnánk, hogy az éjjeliőrök vagy az éjszakai műszakban dolgozók a legnagyobb nyertesei az óraátállításnak, ez azonban csak részben igaz: március utolsó vasárnapján valóban egy órával rövidebb a munkaidő, októberben azonban a 60 perces előnyt vissza is kell adni a cégnek. A téli időszámítás kezdete ugyanis épp ennyi pluszmunkát jelent.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A hétvége időjárásán sajnos nem látszik, de bizonyos értelemben megérkezett a nyár. Vasárnap hajnalban 1 óra 59 perc 59 másodpercről nagyot ugrik az óramutató: egy órát elvesznek az életünkből. Októberben azért visszakapjuk 
Szép eredményt tettek közzé.
