A nyári időszámítás kezdetekor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Nálunk (és egész Európában) ez március utolsó vasárnapján történik, az időszak pedig október utolsó vasárnapján ér véget. Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a természetes (napfényes) világítással, ezáltal a világításra felhasznált villamosenergia-fogyasztás csökkenthető. A nyári időszámítás bevezetését először Benjamin Franklin javasolta, még 1784-ben. „Egy gazdaságos tervezet” (An Economical Project) című esszéjében próbált megoldást találni arra a problémára, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Az ötlet azonban jóval később valósággá. 1907-ben egy londoni építész, William Willett „Pazarlás a napvilággal” (Waste of Daylight) című röpiratában azt javasolta, hogy április minden vasárnapján mindenütt húzzák előre húsz perccel az órákat, aztán szeptemberben szintén minden vasárnap húzzák őket vissza szintén húsz perccel. Az építész javaslatát kétkedéssel és megütközéssel fogatdták, és csak 1916-ban bólintottak rá. Az évek során összesen 108 ország vette át a nyári-téli időszámítás rendszerét. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette az óraátállítás rendszerét, ekkor szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete. Kinek jó ez? Közvetve mindenkinek: az energiatakarékosság közös érdekünk. A több (kihasznált) napfényes óra miatt csökkenhet a közúti balesetek vagy akár az utcai bűncselekmények száma is. A légkondícionáló berendezések egyre szélesebb körben történő használata miatt azonban egyesek szerint amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon: A MÁV menetrendjét az óraátállítás miatt nem kell módosítani. Két pár nemzetközi vonatot érint az időszámítás-változás: a Dacia és a Beograd expressz mindkét járata ezért várhatóan egy órás késéssel közlekedik majd. A kettő és három óra közötti személyvonatokat a vonatindító állomásokról az óraigazítás után, hajnali három órakor indítják. Értelmezésünk szerint tehát ha menetrend szerint hajnali 2 óra 30 perckor indul a vonatunk, már 2 órára ki kell mennünk az állomásra, hiszen akkor már 3 óra lesz. (Egyébként se utazgasson ilyen korán, ha nem muszáj.) Gondolhatnánk, hogy az éjjeliőrök vagy az éjszakai műszakban dolgozók a legnagyobb nyertesei az óraátállításnak, ez azonban csak részben igaz: március utolsó vasárnapján valóban egy órával rövidebb a munkaidő, októberben azonban a 60 perces előnyt vissza is kell adni a cégnek. A téli időszámítás kezdete ugyanis épp ennyi pluszmunkát jelent.
Globális felmelegedés: Afrikából érkezik a halál
Órákkal a klíma védelmében
Olcsó sört akar? Megmondjuk, mit NE vegyen! Nagy Gagyisör-Teszt, képekkel
Felbomlik az euróövezet? Nem lehetetlen
A cikk elkészítésekor a Wikipediából is puskáztunk.