A napok óta várt intézkedések alapján a legnagyobb brit bankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font (15 ezer milliárd forint) költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; ennek fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap. A Bank of England ezt legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki.
A tőkejuttatás első 25 milliárd fontját nyolc nagybank és lakástakarék-szövetkezet - az Abbey, a Barclays, az HBOS, az HSBC, a Lloyds TSB, a Nationwide, a Royal Bank of Scotland és a Standard Chartered - jegyezhette le. A második 25 milliárd fontra a többi bank jelentkezhet.
Mindemellett, az intézkedések egyik kulcselemeként, bizonyos díj fejében a költségvetés három évig érvényes garanciát vállal a bankközi - nagybani - likviditáspiacon nyújtott hitelfinanszírozásokra, vagyis a bankok állami garanciával folyósíthatnak egymásnak rövid távú finanszírozásokat.
A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő - jórészt jelzálogalapú - követelést tartalmaznak pénzpiaci portfólióik, ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekord szintekre tornászta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is.
A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára - de főleg szinte teljes elapadása - már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.
Ön szerint ebben a válságos időszakban meddig süllyedhet a budapesti tőzsde indexe? Szavazzon, itt! |
Ennél is többet, 41,54 százalékot vesztett piaci értékéből kedden a megrendült helyzetű HBOS jelzálogkölcsönző, amelynek átvételéről a Lloyds TSB tárgyal hetek óta, a tranzakció sorsáról azonban egy ideje semmi nem tudható.
A londoni tőzsde keddi nyitásában - jóllehet az irányadó FTSE-100-as árfolyammutató az első percekben, főleg a meredek ázsiai veszteségek első reakciójaként még 2,5 százalékos mínuszban volt - a nagybankok részvényei már jelentős nyereségekben jártak. Az enyhülés azonban nem tartott soká: az első óra vége felé a fő mutató vesztesége már meghaladta a 3,9 százalékot.
Tovább fokozta a piaci idegességet, hogy az egyik izlandi nagybank brit érdekeltsége keddtől leállította a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Ez az első eset a banki válság terjedése óta, hogy brit lakossági betétesek nem jutnak hozzá megtakarításaikhoz.
A brit kormány a korábbi 35 ezer fontról épp most emelte 50 ezer fontra (15 millió forintra), illetve társszámlák esetén 100 ezer fontra az államilag garantált bankbetétek összegét. A hatósági várakozások szerint valószínűtlen, hogy az izlandi bankérdekeltség, az Icesave brit betéteseit veszteség éri, de a fizetésképtelenség kimondása esetén az ügyfeleknek külön kell kérelmezniük a kártalanítást.
Lépést vált a Fed
Ben Bernanke Fed-elnök kedden jelezte: a szövetségi tartalékbank-rendszer felülvizsgálja eddigi monetáris politikáját és kész a kamatcsökkentésre a történelmi léptékű pénzügyi válság elhárítására.
Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai részvénypiacok szerdán meredek pályán követik - lefelé - a Wall Street keddi és az ázsiai piacok szerda hajnali iránymutatását. A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 122 pont körüli veszteséggel nyithat, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 118 pont körüli visszaeséssel kezdhet. A New York-i tőzsdemutatók határidős jegyzései közül a New York-i értéktőzsde fő mutatójáé, a Dow Jones ipari átlagé szerda reggelre 2,16 százalékkal 9332 pontra csökkent, a Nasdaq összetett mutatójáé 2,00 százalékkal 1309,75 pontra süllyedt, az S&P 500-asé 2,27 százalékkal 983,00 pontra fogyatkozott. |
"Mindezen fejlemények fényében a Federal Reserve arra fog kényszerülni, hogy felülvizsgálja jelenlegi politikájának ésszerűségét" - közölte a Fed elnöke.
A vezető jelezte, hogy a Fed esetleg már október 29. előtt kamatot fog csökkenteni. Ez éles váltás ahhoz a politikához képest, amelyet ő és több Fed-vezető eddig vallott, hogy tudniillik az alacsonyabb kamatszintnek nem lehet érdemi ösztönző hatása a gazdaság működésére a befagyott hitelpiac mellett.
Bernanke várakozása szerint az amerikai gazdaság nyomott növekedési ütemet fog produkálni az év hátralevő részében és még jövőre is. "A pénzügyi válság valószínűleg kiterjeszti a gyenge időszakot és felerősíti a növekedést hátráltató kockázatokat" - fogalmazott.
Biztosított ugyanakkor arról, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed "minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a piac működésének és likviditásának javítására".
A Fed elnöke hangsúlyozta, hogy a kongresszus által elfogadott és George Bush elnök által aláírt 700 milliárd dolláros gazdasági stabilizációs törvény olyan új eszközöket ad a pénzügyminisztérium kezébe, amelyekkel helyre lehet állítani a befektetői bizalmat és csillapítani a bankválságnak a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását. Mint kifejtette, a rossz, jelzálog alapú hiteltermékek rugalmas felvásárlásával megerősíthetők a pénzintézetek, a hitelek újra áramolni fognak, ami serkenteni fogja a gazdasági növekedést. Hozzátette, a program végrehajtása során körültekintően járnak el az adófizetők védelme érdekében.
Trichet: ne legyenek tabuk!
Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke szerint Európában, és a nemzetközi gazdaság tényezői is úgy gondolják, abban létrejött az egyetértés, hogy sokkal jobb átláthatóságra van szükség, általában az intézményeknél, a pénzintézeteknél, a piacokon. Az egész pénzügyi rendszert felül kell vizsgálni a hitelválság nyomán, és a piacokat sokkal nagyobb mértékben áttekinthetőbbé kell tenni. Ne legyenek tabuk! - tette hozzá.
Trichet a franciaországi Evianban kedden egy nemzetközi fórumon beszélt és arra figyelmeztetett, hogy az Európai Központi Bank ugyan minden tőle telhetőt megtesz a megfelelő pénzpiaci likviditásért, de a bankok fizetőképességét nem tudja biztosítani, nem tudja a fizetési nehézségeiket megoldani. Ugyanakkor megjegyezte: világos, hogy megpróbáljuk kezelni az előttünk felbukkant problémákat és le majd le is vonjuk a tanulságokat a fejleményekből.
Bush: nemzetközi együttműködés kell
George W. Bush amerikai elnök a brit és olasz kormányfővel, valamint a francia elnökkel egyeztetett kedden a pénzügyi válságról, összehangolt lépéseket sürgetve annak megoldásához - közölte a Fehér Ház. Bush nyitott a globális gazdasági válsággal kapcsolatos nemzetközi csúcstalálkozó ötlete iránt, amelyet korábban a francia elnök javasolt - tájékoztatott Dana Perino szóvivő azután, hogy Bush beszélt Gordon Brown brit és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel, valamint Nicolas Sarkozy francia elnökkel.
Az amerikai elnök beszámolt az európai vezetőknek azokról a lépésekről, amelyeket Washington tesz, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát.
A vezető ipari országok G7-es csoportjának pénzügyminiszterei a hét végén Washingtonban találkoznak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank őszi közgyűlésén. A szóvivő úgy fogalmazott, Bush azért egyeztetett az európai vezetőkkel, mert "biztosítani szeretnénk, hogy mindenki ugyanazon az oldalon áll az eredményes találkozó érdekében".
Dana Perino a gazdasági kilátások kapcsán megjegyezte: "a következő negyedév nem ígérkezik valami fényesnek", az amerikaiak nem fognak sok befektetési lehetőséget keresni. A szóvivő azt is mondta, hogy Bush elnök megérti az amerikaiakat, akik a gyerekeik taníttatására vagy a nyugdíjas éveikre félretett megtakarításaik sorsa miatt aggódnak, akik a pénzügyi zavarok miatt az utóbbi hetekben félni kezdtek. A Fehér Ház elégedett azzal, ahogy az európai szövetségesek együttműködnek a pénzügyi válság leküzdése érdekében.
Félúton járunk a veszteségeknél
A tokiói értéktőzsde fő mutatója tovább zuhant, új ötéves mélypontra: a befektetők szinte menekülésszerűen igyekeztek szabadulni a legkülönfélébb részvényektől. A kis hozamú jen meredeken erősödött a bizonytalan dollárral és az euróval szemben. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója szerdán 952,58 pontos, azaz 9,38 százalékos veszteséggel 9203,32 ponton - új ötéves mélyponton - zárt, 39,88 százalékkal alacsonyabban az év véginél. |
Ezért az IMF, illetve monetáris és tőkepiaci részlegének vezetője azt javasolja, hogy a pénzvilág főszereplői és az illetékes hatóságok együttes vállalást tegyenek a jelenlegi hitelválság legyőzésére. Egy ilyen közös, "nyilvánosan tett "vállalással jót tennének a piacoknak. Ha nem tesznek ilyet, azzal viszont rosszat tesznek az egész globális gazdaságnak. A nemzetközi pénzpiacok feszültségei a gazdaság lassulását okozzák, visszatartják a fellendülést.
Az IMF a napokban kiadásra kerülő idei világgazdasági növekedési előrejelzését valószínűleg mérsékli - írja a Wall Street Journal.
Az IMF illetékese, Jaime Carauna egyébként védelmébe vette a 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi segélytervet, megjegyezve, hogy a pénzből szerinte részben közvetlenül kellene átadni bankoknak. Az IMF úgy látja, hogy a nagy nemzetközi bankoknak még 675 milliárd dollárnyi extra pénzre is szükségük lehet a jövőben hitelezésük szinten tartásához.
Hatalmas mínuszok a nyugdíjalapoknál
Az amerikai nyugdíjalapok 2 ezer milliárd dollárt vesztettek az utóbbi 15 hónapban - hangzott el a washingtoni kongresszusban egy meghallgatáson. Peter Orszag, a törvényhozás költségvetési hivatalának igazgatója azt jósolta: a hatalmas veszteségek miatt sok adófizető bizonyára elhalasztja a nagyobb vásárlásokat és tervezett nyugdíjba menetelüket is későbbre halasztják majd.
A képviselőházi meghallgatáson a meghívott szakértőkkel azt vizsgálták, milyen hatása van a nyugdíjprogramokra az amerikai ingatlan- és hitelpiaci válságnak, a pénzügyi zavaroknak. Felmérések szerint az amerikaiak több mint fele aggódik amiatt, hogy hosszabb ideig kell dolgoznia a nyugdíjmegtakarítások értékvesztése miatt.
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Egy könyvelési trükk, és vége a válságnak?
Illúzió az összes mentőakció?
Intubálás nélkül megfullad a brit gazdaság
A kapzsiság miatt tart itt a világ
Bankbetétek: megtöbbszöröznék a védettséget
MTI