Japán nem várt: elszórakoztuk a kvótaüzletet

Magyarországnak már nincs komoly esélye arra, hogy szén-dioxid-kvótát értékesítsen Japán számára - olvasható az Index.hu internetes portál egy, a tranzakcióban tanácsadóként érintett cégre hivatkozó cikkében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az MTI megkeresésére nem kívánt reagálni a pénteken megjelent információkra.

A Index kiemeli: a magyar kormány 2008-ban még közel állt a kibocsátási egységek értékesítéséhez, az ország azonban azóta piacvezető szerepét és a partnerek bizalmát is elvesztette. Magyarország rendre változtatja ígéreteit és válságtartalékot képez a még be sem folyt kvótabevételekből ahelyett, hogy - Csehországhoz és Ukrajnához hasonlóan - elindítaná a zöldberuházásokat - húzzák alá.

A cikkben példaként hozzák fel a - kvótakereskedelem bevételeiből finanszírozandó - Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) indulásának késlekedését. Erről a mai napig sem lehet tudni részleteket annak ellenére, hogy a környezetvédelmi minisztérium államtitkára idén március végére ígérte a pályáztatás megkezdését - mutatnak rá.

A ZBR célja a mérhető és ellenőrizhető károsanyag-kibocsátás csökkentés, a rendszer elsősorban az épületek energia-hatékony felújítására és alacsony energiafogyasztásúvá alakítására biztosít támogatást, így a kvóta eladásokból közvetlenül támogathatóvá válhat többek között a szigetelés, a nyílászárók cseréje, vagy a napkollektorok és geotermikus rendszerek telepítése.

A portál megszólaltatja a zöldtárca szóvivőjét is, aki szerint a szakminisztérium már kidolgozta a hamarosan induló rendszer alapjait, de bevezetése további kormányzati döntést igényel.

A lakosság örülne a zöld beruházásoknak: A magyarok szél- és naperőművet akarnak

Magyarország 2008-ban - a kiotói jegyzőkönyv alapján - összesen 8 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kibocsátási egységet értékesített Belgiumnak és Spanyolországnak, ezek eddig felhasználatlan ellenértéke az MTI értesülései szerint megközelíti a 30 milliárd forintot.

A tizenöt évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet, az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdaságilag meghatározó ország aláírta. A megállapodás kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál zöldebb országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.

Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között.

Nem lesz energiánk - kell az atom? 
30 milliárdot kerestünk a szén-dioxid kvótákkal?
Páros nap: az egyetlen büntetés, hogy megfulladunk

Index, MTI, Privátbankár