Járai értékelt: "egy év munka, öt év harc"

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank búcsúzó elnöke szerint az elmúlt hat év sikeres volt a jegybank átalakítása, az inflációs célkövető rendszer bevezetése szempontjából, összességében azonban úgy jellemezhető, hogy "egy év munka és öt év harc" volt az elmúlt hatéves időszak.

"Ha még egyszer kezdhetném, ugyanúgy végezném a tevékenységemet, büszke vagyok a munkámra" - hangoztatta a leköszönő Járai Zsigmond hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Aláhúzta: sikeresnek mondható az elmúlt hatéves időszakban az, hogy a korábbi 10 százalékon beragadt pénzromlási ütemet sikerült egy alacsonyabb szintre levinni.

Az is büszkeséggel tölti el a jegybank elnökét, hogy a meg-megújuló kritikák, támadások ellenére sikerült megőrizni az MNB függetlenségét, és az, hogy a jegybank és a saját elnöki tevékenységét is végig "az igazmondás" jellemezte. Az elmúlt hat évre visszatekintve elmondta: erre az időszakra esett a teljes körű devizaliberalizáció bevezetése, az árfolyamsáv kiszélesítése, a csúszó leértékelésen alapuló monetáris szisztéma megszüntetése, valamint az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése.

Járai Zsigmond aláhúzta: a tevékenységének indulásakor, 2001-ben olyan jegybank-törvényt sikerült előkészíteni, bevezetni, amely mindenben megfelelt a központi bankokra az európai normák szerint elvárt függetlenség követelményének. Ezen a jogi alapon akkoriban úgy tervezték, hogy 2007-re bevezethető lesz az euró Magyarországon. Aláhúzta: sajnos, 2001 után azonban, az Orbán-kormány tevékenységét követően a Medgyessy-Gyurcsány-kormány időszakát a folyamatos "harcok" jellemezték, ami az infláció alacsony szintjéért, az erős forintért, a jegybank függetlenségéért, illetve a költségvetés helyzetének rendezéséért folyó jegybanki küzdelmet jelentette.

A távozó jegybankelnök elmondta: mindeközben sikerült kivívni és megőrizni a jegybank hitelességét, holott számos olyan támadás is érte az MNB-t, amely a lejáratással egyenértékű volt. "A jegybank függetlenségéért is komoly küzdelmet folytattunk, ez azért sajnálatos, mert sokat kellett küzdeni azért, ami egyébként fejlett gazdaságokban természetes" - húzta alá a távozó jegybankelnök.

Hangoztatta azt a véleményét is, hogy a felügyelő bizottság - megítélése szerint - teljesen feleslegesen működik, számos értelmetlen szabályt is bevontak a jegybanktörvénybe, így például azt, hogy a Monetáris Tanács tagjai mandátumuk lejártát követően csupán három év elteltével választhatók újra be a testületbe.

Kiemelte: az MNB tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt hat évben a közgondolkodásban is gyökeret vert az árstabilitás fontosságának megértése, az, hogy miért fontosak az inflációs várakozások, a közvélemény is megértette a jegybank függetlenségének szükségességét, és ezzel párhuzamosan folyamatosan javult a Magyar Nemzeti Bank hitelessége, átláthatósága. Az MNB távozó elnöke kritikával illette azt, hogy a korai, 2001-es jegybanktörvényt azóta hatszor módosították, "többször szándékosan értelmetlenül változtatták meg". Kritikával illette azt, hogy jelenleg a Monetáris Tanács túl nagy létszámmal működik.

Járai Zsigmond aláhúzta: "a Monetáris Tanács 2001-ben öt belső és négy külső tagból állt, most két belső és kilenc külső tagja van, ami működésében az egyik legnagyobb kockázat."

A jegybankelnök kiemelte: a felügyelő bizottság felállítása, a Monetáris Tanács kibővítése évi több mint egymilliárd forinttal növeli meg a jegybank működési költségeit, amelyek így is jelentős mértékben csökkentek 2001 óta. Az MNB működési költségei nagymértékben mérséklődtek az elmúlt években, a 2000. évi szintről 28 százalékkal csökkentek, tavaly mintegy 14,9 milliárd forintra rúgtak - mondta.

A búcsúzó elnök az MNB megítélésének, hitelességének érzékeltetésére elmondta: míg tevékenységének indulásakor az MNB-t egy közvélemény-kutatás megkérdezettjei csak 29 százalékban mondták hitelesnek, napjainkban ez az arány 62 százalékra javult, összességében csak az Alkotmánybíróságot tekintik a jegybanknál hitelesebb intézménynek Magyarországon.

Sajtótájékoztatója végén a búcsúzó elnök aláhúzta: legkésőbb az euró magyarországi bevezetésekor ajánlatos lenne a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel, ugyanis a fejlett piacgazdaságok jó részében a pénzpiaci szereplők felügyeletét, ellenőrzését a központi bankok látják el.

Kérdésre válaszolva elmondta: "az utód személye nem tartozik rám", egyúttal megjegyezte, "kit érdekel az én véleményem". Hozzátette: "Simor András elnökjelölttel már találkoztam, korábbi tevékenységét az üzleti szférában nagyra értékelem."

Egyúttal köszönetet mondott a tevékenységéhez nyújtott segítségért az Orbán-kormánynak, a nemzeti bank apparátusának, a nemzetközi bankárközösségnek, az Állami Számvevőszéknek, a parlamentnek. Elmondta azt is, hogy a piaci elemzőkkel és a sajtóval korrekt és hasznos együttműködést sikerült kialakítania, a részükről elhangzott kritikákat igyekezett megfogadni, azokból próbált tanulni.

A jelzettnél magasabb inflációt vár az MNB
Simor árfolyamról nem, euró-bevezetésről viszont beszélt
Járai utolsó fellépése a héják csapatában