Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A túl lassú gazdasági növekedés miatt Magyarország még mindig nincs jó pályán az euró bevezetéséhez - vélekedett a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke
A túl lassú gazdasági növekedés miatt Magyarország még mindig nincs jó pályán az euró bevezetéséhez - vélekedett Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki Brüsszelben a szlovén központi bank elnökével együtt a közös uniós fizetőeszköz bevezetésével kapcsolatos pódiumbeszélgetésen vett részt.
Az euró bevezetése - mondta Járai a pódiumbeszélgetés előtt - kötelező, hiszen az Európai Unió pénze, és amikor aláírtuk a szerződést, mi is vállaltuk, hogy bevezetjük az eurót. "Ráadásul gazdaságilag Magyarország számára rendkívül fontos lenne, hogy minél hamarabb belépjünk az eurózónába. Megnőne a külkereskedelmünk, átláthatóbbá, egyszerűbbé válna a kereskedelem, stabilabbá a pénz. Nincs árfolyamingadozás, és ez nagy mértékben kedvez a vállalkozóknak. Tervezhetőbb a gazdaság, alacsonyabb az infláció, alacsonyabbak a kamatok" - sorolta a volt jegybankelnök az előnyöket.
Vannak hátrányai is az euró bevezetésének - tette hozzá. Szerinte Magyarországon - miként a többi olyan államban is, amely alacsonyabb fejlettségi szinten csatlakozik majd az euróövezethez -, a felzárkózás során az átlagosnál magasabb béremelkedés várható, ami felfelé nyomja az inflációt. Az árszintünk - tette hozzá - el van maradva az európai árszínvonaltól, elsősorban a szolgáltatásokban és azokban a szektorokban, ahol sok a munkabér. Ez az árszint - mondta - meg fog emelkedni. Általában a hétköznapi, így például a mezőgazdasági termékek ára emelkedik majd gyorsabban, az iparcikkek ára stabil marad - tette hozzá.
Szavait alátámasztotta a pódiumbeszélgetés során Marc Kranjecnek, a szlovén központi bank vezetőjének diagramokkal illusztrált előadása, amelyből kiderült, hogy Szlovéniában az euró bevezetése nyomán valamelyest magasabb lett a GDP növekedési üteme, erősen növekedtek a tőkebefektetések, jelentősen az euróövezeti átlag fölé emelkedett az infláció (bár a 4 százalékot az eddigi csúcsponton sem lépte túl), és az euróövezeti átlagnál lényegesen nagyobb arányban emelkedtek az élelmiszerárak. Érdekes módon a háztartások kiadásai nem emelkedtek számottevően, miközben megugrott a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem.
Járai szerint az EU-hoz újonnan csatlakazott kis országoknak nem is érdemes más lehetőségen gondolkodniuk, mint az euró bevezetésén, de - tette hozzá - "lassan már nem kérdés, hogy gyorsan csatlakozunk vagy lassan". Értékelése szerint Magyarország közeledik az eurókritériumokhoz a költségvetési deficit nagyságát tekintve, és ha minden jól megy, néhány év múlva az államadósság is visszaáll egy lassan csökkenő pályára. Ugyanakkor magas az infláció, és a mostani alacsony gazdasági növekedés miatt rosszak a feltételek a későbbi költségvetési konszolidációhoz. Szerinte eljön ugyanis az a pillanat, amikor a kiadásokat növelni kell, de ha nem nő közben a gazdaság, akkor megint csak a hiány növelésének árán lehet növelni a kiadásokat. "És akkor vagy még erősebb társadalmi tiltakozás várható, vagy újra a hiány fellazulása" - jegyezte meg.
Mint a volt MNB-elnök fogalmazott, elméletileg nagyon könnyű megmondani, milyen korrekció szükséges: a költségvetési kiadásokat csökkenteni kell, és ezt követheti a költségvetési bevételek csökkentése, tehát az adócsökkentés. Magyarországon - jegyezte meg - a GDP 40 százaléka az adóterhelés, míg Szlovákiában és Romániában ez 30 százalék körül van. A költségvetési kiadások csökkentéséhez azonban tömeges létszámleépítésre van szükség a költségvetési szférában, vissza kell fogni a szociális kiadásokat, csökkenteni kell a bürokráciát. Megemlítette, hogy Magyarországon az állami szféra 800 ezer alkalmazottat jelent, ami a foglalkoztatottak 20 százaléka, szemben az unió 16-17 százalékos átlagával.
"Adót csak akkor szabad csökkenteni, ha először a kiadások csökkennek" - húzta alá nyomatékkal Járai Zsigmond. Azt a tényt, hogy az EU-hoz csatlakozott kelet-közép-európai országok közül eddig egyedül Szlovénia tudott bejutni az euróövezetbe, az ország viszonylag kedvezőbb kiinduló helyzetén túlmenően részben azzal magyarázta, hogy a szlovéneknél "sohasem szállt el a költségvetés", nagyon következetes és fegyelmezett költségvetési és monetáris politikát folytattak. "Ők voltak a legfegyelmezettebbek a tíz új tagállamból" - állapította meg.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A túl lassú gazdasági növekedés miatt Magyarország még mindig nincs jó pályán az euró bevezetéséhez - vélekedett a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke .jpg)
.jpg)
Hszi Csin-ping kínai államfő a Kína és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából üzent az EU vezetőinek. 
