Két szakértő, Rácz András és Bendarzsevszkij Anton is kedd délelőtti posztban értékelte Donald Trump amerikai elnök lépését, hogy nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárókat vezényelt a „megfelelő régiókba” Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szavaira reagálva.
Bendarzsevszkij szerint két értelmezése lehetséges a történteknek.
„Az egyik szerint az, hogy Donald Trump hosszú évek óta először elővette amerikai oldalról a nukleáris kártyát, az eszkaláció irányába hat. Az oroszok – a Kreml hatalmi logikájából kiindulva – mindenképpen reagálni fognak erre (részben már reagáltak is), ami további eszkalációs spirálba taszítja a feleket. Ennek a vége a „chicken game”-ként (magyarul „gyáva nyúl”) ismert játék lehet, miszerint két, egymás irányába frontálisan haladó jármű esetében vagy valamelyik sofőr az utolsó pillanatban félrerántja a kormányt (és ezzel gyengének mutatkozik), vagy frontálisan ütköznek egymással (és akkor mindennek vége)"
- írja. A másik értelmezés szerinte az, hogy Trump a reageni erőpolitika hagyományait eleveníti fel, és megpróbál az erő nyelvén tárgyalni Oroszországgal. „Oroszországgal pedig csaki így lehet tárgyalni” – fogalmaz a szakértő, aki szerint a Nyugat korábban gyengének mutatkozott az orosz fenyegetőzések ellenében.
„Kérdés, hogy most mennyire hiszik el Trump fenyegetéseit és ultimátumát”
- zárja bejegyzését Bendarzsevszkij Anton.
Nem lesz eszkaláció?
Rácz András Oroszország-szakértő szerint Medvegyev „őrjöngésében” semmi rendkívüli nem volt.
„Ami újdonság volt, hogy Trump viszont komolyan vette, amit Medvegyev mondott és meglepően élesen reagált: csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok két, nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárót vezényel Oroszország közelébe. Természetesen ez az állítás is elsősorban a médiának szólt, annál is inkább, mert az állítás valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni, hiszen a bevetésen lévő atomtengeralattjárók helyzete definíció szerint nem megismerhető (pont ez a lényegük: az alámerült tengeralattjárók az ellenség számára lényegében elérhetetlen nukleáris csapásmérő potenciált, így állandó fenyegetést jelentenek.)”
Rácz szerint szerencésre az orosz katonai és politikai vezetők „hülyének nem hülyék”, és gyorsan felmérték, hogy nem érdekük a további eszkaláció. Putyin pénteken Lukasenkával találkozva nem ejtett szót a tengeralattjárókról, Dmitrij Peszkov hétfőn arról beszélt, hogy az orosz külpolitikát kizárólag az elnök határozza meg.
Ugyan az oroszok bejelentették, hogy kilépnek a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződésből, de Rácz szerint „ ennek semmi valós jelentősége nincs. Azért nincs, mert Moszkva már évek óta megsérti a szerződés előírásait és ezt az Egyesült Államok is jól tudja. A szerződésből való formális kilépés tehát inkább szimbolikus, mintsem valós jelentőségű lépés.”
Múlt hét óta pedig Medvegyev sem szólalt meg, és Trumpon kívül egyetlen más amerikai vezető sem emlegetett nukleáris fegyereket Oroszországgal kapcsolatban.
„Összességében tehát az történt, hogy egy egyoldalú amerikai eszkalációs lépésre Moszkva egyértelmű és határozott de-eszkalációval reagált, ami az európai és globális biztonság szempontjából kifejezetten jó hír. [...] Nem lesz nukleáris eszkaláció a mostani, eléggé ad hoc feszültségből sem, mert a racionalitás és a sok évtizedes rutinok azonnal működésbe léptek mindkét oldalon, így a felek gyorsan és hatékonyan kezelték a helyzetet”
- zárja sorait Rácz András.
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
