A JP Morgan szerint továbbra is a bérnövekedés az árstabilitás legnagyobb egyedi kockázati tényezője középtávon, de a ház "a negatív bérhírek ellenére" kitart azon véleménye mellett, hogy az MNB valószínűleg befejezte a szigorító ciklust, és az év második felében 1,00 százalékpontos kamatcsökkentésre nyílik lehetőség. Tavaly mintegy 0,2 százalékpontot adott hozzá az éves inflációhoz a magánszektorbeli bérnövekedés üteme, amely csaknem 1 százalékponttal magasabb volt az MNB által novemberben jósoltnál, ám ennek egy részét a januári személyi jövedelemadó-emelés elé időzített prémiumok adták.
A "három monetáris tanácsi héja" - a JP Morgan elemzése nem nevezi meg őket, de londoni elemzői körökben Járai Zsigmondot (képünkön), Auth Henriket és Adamecz Pétert szokták ezzel a jelzővel illetni - még megpróbálhat nyomást gyakorolni egy újabb "megelőző" kamatemelés végett, de "valószínűleg csekély kisebbségben maradnak".
A JP Morgan szerint négy fő ok szól a kamatemelés ellen. Ezek egyike az, hogy a gazdasági növekedés egyértelműen lassul, a tavalyi negyedik negyedévben a növekedés éves összevetésben 3,2 százalék volt az előző évi azonos időszak 4 százalékhoz közeli adata után, jelezve a belső fogyasztás lanyhulását. A növekedés 2007 elején tovább lassul, ahogy az adó- és hatóságiár-emelések második fordulója életbe lép, még inkább szűkítve a háztartások vásárlóerejét.
Az elemzők számításainál magasabb lett az infláció az év első hónapjában. A fogyasztói árak vártnál nagyobb emelkedése elsősorban az élelmiszerárak megugrásának számlájára írható, de a tartós fogyasztási cikkek ára is a korábbinál kisebb mértékben csökken. A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 9 százalékos szintre nőhet az infláció, ennek ellenére a jegybank nem feltétlenül fogja emelni az alapkamatot. Hallgassa meg az interjút! |
Az elemzés szerint a kamatemelés ellen szóló második fő ok az, hogy a januári infláció belső szerkezete valójában kedvező volt, a maginflációs szintű nyomás enyhe maradt a teljes kosárra számolt fogyasztói árszint erős megugrása ellenére is.
Az elemzésben említett harmadik ok a három hónappal ezelőtti szinthez képest végbement forinterősödés és olajárcsökkenés, amely a JP Morgan előrejelzése szerint lehetővé teszi az MNB-nek, hogy a februári inflációs jelentésben a 2008-ra szóló év végi inflációs jóslatát 3,6 százalékra csökkentse a korábbi 4,1 százalékról.
A negyedik ok a londoni elemzés szerint az, hogy a személyi változások nyomán jó eséllyel enyhébb alapállású Monetáris Tanács jön létre, hiszen a "kemény héják" száma márciusig kettőre, júliusig nullára csökken.
( 1 ) | ( 2 ) | következő >> |