Járműipar: beszállítóként labdába rúghatunk

Egy kutatás szerint a magyar gazdaság húzóereje az elmúlt évtizedben a gép- és járműipar export volt. Hogyan fejlődhet tovább az ágazat, milyen szerepe lehet ebben az államnak és a bankszektornak, mi mozdíthatja előre a kkv-kat, többek között ezekről a témákról beszélgettek az érintettek a Commerzbank rendezvényén.

Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai térség a külföldi nemzetközi gép- és járműgyártók szisztematikus kihelyezési célterületévé vált és ezzel beépült a beszállítói piramisba. A térség versenyelőnye az alacsony bérszint mellett a rugalmasan foglalkoztatható, motivált munkaerőből és a fő piacok gyors elérhetőségéből fakad. Magyarországon a beszállítói hálózat fejlettsége a régiós átlagot meghaladja, de nyugat-európai összehasonlításban elmaradott - állapította meg a Kopint Konjuktúra Kutatási Alapítvány és a Commerzbank, valamint a Noerr és Társai Iroda együttműködésében, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara támogatásával készült felmérés.

Palócz Éva a Kopint kuratóriumának elnöke szerint a magyar gazdaság húzóereje az elmúlt évtizedben mindinkább a gép- és járműipari export volt, elsősorban az idetelepült nemzetközi cégeknek köszönhetően. "A vállalatok tőkét és technológiát hoztak Magyarországra, valamint munkahelyeket teremtettek. Ezek a cégek és az őket kiszolgáló beszállítók háromszintes beszállítói piramist építettek ki" - mondta a szakember.

A beszállítókkal szembeni főbb elvárások a kutatás szerint: - beszállítók minősítése, minőségtanúsítása, a minőség folyamatos fenntartása - K+F motiváció, innovációs képesség - tőkeerő - személyi feltételek - referenciák, földrajzi feltételek

A beszállítások előnyeivel kapcsolatban Palócz Éva elmondta: a beszállítói potenciál óriási, mivel nem csak a hazai gyártóknak, hanem a külföldi vállalatoknak is érdeke, hogy ez a hálózat bővüljön, amihez persze szükség van korrekten fizető, nagy mennyiséget felszívni képes piacra. Több nemzetközi cég a beszállítókat gépek kihelyezésével, technológia betanításával is támogatja - tette hozzá.

A kihívások tekintetében a szigorú minőségi előírásokat és szállítási feltételeket említette a szakember, valamint a minőségbiztosítás és a technológiai fegyelem fontosságát hangsúlyozta.

"A beszállítói hálózat alacsonyabb szintjein már ma is több száz hazai tulajdonban álló vállalkozás működik, néhány tucatnak pedig sikerült az alsóbb szintről sikeres második lépcsős beszállítóvá avanzsálnia az elmúlt két évtizedben. A vállalatin szektorban az egyik leghangsúlyosabb akadály a szétaprózódottság, vállalati együttműködések szintje. Csak elvétve van példa közös gépbeszerzésre, kutatásra, képzésre" - fogalmazott Palócz Éva.

A szakember megfogalmazta javaslatait is, ami szerint az államnak elsősorban a képzésekre, a foglalkoztatás szabályainak rugalmasabb kialakítására, a támogatási projektek elbírálásának felgyorsítására, a telekalakításra és a klaszterprogramok folytatására kellene hangsúlyt fektetnie. Az önkormányzatoknak egy új pozíció, az iparfejlesztési megbízotti státusz létrehozását javasolja, valamint a nagyobb párbeszédet a helyi kamarákkal és vállalkozói szövetségekkel. A bankok feladatai között pedig azt említette Palócz, hogy fontos lenne, hogy a számlavezetési díjakat az adott cég működésére próbálják szabni, rugalmasabb forgóeszköz-ellátást, és forgóeszközhitelt biztosítsanak és részletesebben tájékoztassák az ügyfeleket a fedezeti ügyletekről.

Állami oldalról nézve

Becsey Zsolt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint akkor fogunk kilendülni a 2008-as válság okozta helyzetből, ha erős vállalataink lesznek. "Elindítottuk a beszállítói kooperációs szerződéseket,  ami azt jelenti, hogy amikor felajánljuk a adott cégnek a támogatást, ők megmondják milyen beszállítói elvárásaik vannak, majd megkeressük azokat az elsősorban magyar tulajdonú beszállító cégeket, amelyek megfelelnek" - mondta Becsey.

Ha többszörös befektetési körben gondolkodik egy vállalat, akkor kötheti az állam a további támogatást ahhoz, hogy milyen teljesítményt nyújtott a korábbi időszakban - mondta. "Ez nem valami "kurucos rohamnak" tekinthető, mert amikor felvetem ezt a cégeknek, az a tapasztalatom, hogy maguk is hasonlóan gondolkodnak" - tette még hozzá az államtitkár.

"Nem bankok térfelén van a labda"

"Sokszor hallunk olyan kijelentéseket, hogy a magyar bankszektor nem finanszírozza a kkv-kat. Ez az állítás így hamis, ugyanis nem nagyon lehet találni finanszírozható kkv-kat" - mondta Kozma András a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. Ebből következik - fogalmazott, hogy a labda az állam és a vállalatok területén pattog, nem a bankrendszer térfelén. Sok kritika érte az egy kulcsos szja bevezetését, Kozma szerint viszont ez sokat segíthet a hazai vállalatok fejlődésében.

Az állam azt tehetné még, hogy egy nagyon szűk körben oszt támogatásokat, olyanoknak, akik már eljutottak egy szintre - hangsúlyozta. "Tehát versenyképesség és támogatások, ha ez megvan, akkor a vállalkozásnak ki kell használniuk a felkínált lehetőségeket és akkor a bankok is melléjük állnak. A helyzet jelenleg a bankok szempontjából nem mondható jónak, de ki lehet lépni a gödörből" - tette hozzá Kozma András.

Vahl Tamás a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint a mai világméretű munkamegosztásba a magyar vállalkozások elsősorban a beszállítóvá válás révén tudnak sikeresen bekapcsolódni, mert az önálló szerepléshez csak nagyon kevesen rendelkeznek a szükséges feltételekkel. "A sikeres beszállítói tevékenység pedig a magyar kkv-szektor kialakulásának legfontosabb eszköze lehet" - tette hozzá.

Privátbankár - Acsai N. Ferenc