Jöhet a devizahitelesek következő átka

Az LTP konstrukció lényege abban áll, hogy a jellemzően 8 éves (96 hónapos) megtakarítási futamidő végén a lakástakarékpénztárba befizetett (megtakarított) összeggel kerül betörlesztésre az addig változatlan (svájci frankban fennálló) összegű tőketartozás. Ez alatt a 8 év alatt az LTP havi befizetések mellett az adós csak kamatot, kezelési költséget fizet a tőketartozása után.

Példaként egy viszonylag nagy összegű, 80 ezer svájci frank hitelfelvétel esetében a 2007 januárjában számított LTP konstrukció teljes futamidőre számított törlesztőrészleteit mutatja be a GKI elemzése. (240 hónap futamidő, 4,1% kamatláb, 1,5% kezelési költség, devizavételi árfolyam 159 HUF/CHF, deviza eladási árfolyam 165 HUF/CHF.)



Az első törés a 96. hónapnál figyelhető meg, amikor betörlesztésre kerül az LTP megtakarítás (96 havi befizetés + 30% állami támogatás + betéti kamat). A konstrukció részeként ezzel a megtakarítási összeggel közel azonos összegű LTP (forint-)hitel felvétele is történik, amely hitelösszeg szintén a tőke törlesztésére fordítódik. Az LTP hitel törlesztése kb. a 200. hónapnál ér véget, ekkor a törlesztőrészlet – jelen esetben – nagyjából a felére esik. Ez a konstrukció a „sima” annuitással befizetett összegnél a teljes futamidő alatt mintegy 1 millió forinttal került volna kevesebbe. Ezért is volt annyira népszerű a hitelfelvevők között az említett 2006-2008 közötti időszakban. Ebben a három évben a háztartások devizában felvett ingatlanhitelei 1804 milliárd forintot tettek ki, ilyen típusú szerződéseket 210 ezer háztartás köthetett.

4 év elteltével, 2011-ben a helyzet úgy néz ki, hogy az eredetileg 90-100 ezer forintos sávban „várt” törlesztőrészlet (a hitel kamata + kezelési költség + LTP megtakarítás) most augusztusban már eléri és meghaladja a 120 ezer forintot, miközben a neheze még hátra van. A 160 forintos árfolyamon felvett 80 ezer svájci frank hitel 12,8 millió forintot ért 4 évvel ezelőtt, ez mára 250 forintos árfolyamon számolva 20 millió forint lett. A tőketartozás tehát svájci frankban kifejezve a 96. hónapig nem változik, csak az utána fizetendő kamat és kezelési költség, amit pedig az árfolyamváltozás emel jelenleg egyre magasabbra.



A GKI elemzése szerint minden a 96. hónapnál, a betörlesztéskori árfolyamon múlik. Ha akkor nagyon erős lesz a svájci frank (pl. 260 HUF/CHF), akkor az addig forintban megtakarított LTP összegek annyira alacsonyak lesznek az akkori aktuális – forintban kifejezett – tőketartozáshoz képest, hogy a futamidő végéig csak egy sokkal magasabb törlesztőrészlettel lehet majd „lenullázni” a hiteltartozást. Ez a törlesztőrészletek jelentős ugrását eredményezi a 100. hónaptól.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha 230 HUF/CHF árfolyamon számoljuk: ebben az esetben 115,6 ezer forintról 154,8 ezer forintra emelkedik a törlesztőrészlet. Az ilyen konstrukcióban eladósodott háztartások számára gyakorlatilag az „öngyilkossággal” egyenlő, ha még az árfolyamgát lehetőségével is élnek, ami egy 97 ezer forintos szintről 167 ezer forintra emeli fel a törlesztőrészleteket. Ez a törlesztőrészlet-emelkedés 230 HUF/CHF árfolyamon is már 72%-os mértékű.



A jelenleg reálisan vártnál gyorsabb ütemben javuló hazai gazdasági teljesítmény, (a legfrissebb, csalódást keltő mutatók itt), az államháztartás egyenlegének a következő választások környékén is stabil helyzete és kilátásai mellett, azaz egy erősen optimista változatban kialakuló 200 HUF/CHF árfolyam esetében is 25%-kal emelkednek majd a törlesztőrészletek 2015 januárjától. Árfolyam-gát választása esetén pedig 40%-kal.