A meglévő rossz hitelállomány és a bankokra rótt terhek miatt 2011-ben hitelszűkével szembesülhetnek a kkv-k, valamint a lakosság is. A rossz hitelállomány felduzzadásához a bankok is hozzátették a magukét
Az elhibázott gazdaságpolitika tehető felelőssé a torz vállalati struktúra kialakulásáért Magyarországon - mondta el előadásában Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság által szervezett konferencián csütörtökön. A torz vállalati struktúra torz banki működéshez vezetett; a meglévő rossz hitelállomány és a bankokra rótt terhek miatt 2011-ben hitelszűkével szembesülhetnek a kis- és középvállalatok, valamint a lakosság is. Raskó György szerint a rossz szabályok mellett a csalás és a korrupció, valamint a bankok magatartása is hozzájárult a rossz hitelállomány felduzzadásához
Az egyik oldal: a hitelező
Számos egyéb tényező mellett a hazai vállalati szektor fő problémája az, hogy az elmúlt 10 évben kialakult gazdaságpolitikai keretrendszer olyan feltételeket teremtett, ami erős versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozásoknak régiós versenytársaikkal szemben - a túlzott adminisztráció, a magas adó- és kamatszintek, az iparpolitika hiánya keseríti a hazai vállalkozói szféra életét. Ennek következménye a Magyarországon jellemző erősen deformált vállalati szerkezet: gyakorlatilag nincs átmenet a néhány nagyvállalat és a több százezer mikrovállalat között. A nagyvállalatoknak van lehetősége megbirkózni a versenyromboló gazdaságpolitika által előidézett akadályokkal, a mikrovállalkozások jó része a szürke- és feketegazdaságba menekül, a kkv-k azonban csak szenvednek - véli Kozma András. Mindössze 5 ezer vállalkozás van Magyarországon, aminek éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot, miközben 700 ezer vállalkozás működik az országban.
A torz vállalati struktúra torz banki működéshez vezet - hangsúlyozta a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. A rosszul működő vállalati szektorban nem bíznak a bankok: a hitelezésben a biztosítékok, fedezetek szerepe jelentősen megnő, az átláthatóság hiánya, a felszámolások magas száma miatt a bankok magas dokumentálási, bizonylatolási igénnyel jelentkeznek az ügyfeleknél.
A magyar bankrendszer mindeddig rendkívül jövedelmező volt. Az elmúlt két évben azonban a teljes banki hitelállomány, azon belül a vállalati hitel állománya is jelentősen zsugorodott.
Már a meglévő hitelek refinanszírozásához is tőkeimportra van szükség: a hitelek és betétek aránya 130 százalék, a különbözetet elsősorban külföldről érkező tőke segítségével lehetne csökkenteni. A hitelkínálat bővülése azonban kétséges: eddig a jó jövedelmezőség miatt érdemes volt a külföldi bankoknak magyarországi leányaikon keresztül tőkét kihelyezni, 2010-ben azonban lényegesen romlik a megtérülés lehetősége. Ez egyrészt a nem teljesítő (vállalati) hitelek jelentős, 13%-os arányának és a komoly terhet jelentő bankadónak a következménye, valamint ezekre ráépül a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása is, ami szintén érvágást jelenthet a pénzintézeteknek. Mindennek következményeként 2011-ben a legjobb adósok szűk rétegén kívül eső, döntően kisvállalati és lakossági ügyfelek számára rendkívül nehéz lesz a hitelhez jutás - véli Kozma András.
Hosszú távon ezt a helyes, vállalkozásbarát, versenyképességet növelő gazdaságpolitika oldhatja fel; ebbe az irányba mutat például az egykulcsos szja, a 10 százalékos társasági adó intézménye. Más intézkedések viszont a külföldi befektetői bizalom, esetenként akár a jogbiztonság intézménye ellen hatnak - mondta a Commerzbank elnök-vezérigazgatója.
A szakember szerint csökkenő hitelkínálat ellen a vállalkozások a transzparencia fokozásával védekezhetnek. Emellett kiemelkedő fontosságú a finanszírozó bankok helyes megválasztása: a pénzintézetek üzletpolitikái között ugyanis jelentős különbségek vannak, a hosszú távon gondolkodó vállalkozások a bank-ügyfél lojalitás kialakításával nagy mértékben megkönnyíthetik helyzetüket.
A másik oldal: a hitelfelvevő
Raskó György agrár-nagyvállalkozó a konferencián elmondta: ha nem is feltétlenül könnyű, de a mai magyar körülmények között is lehet tisztességesen működtetni jövedelmező vállalkozást. A 2002 és 2008 közötti hitelezői gyakorlatot jellemezve elmondta: a hitelezők és az adósok részéről is sok esetben felelőtlen döntések születtek. Ezek között változatlan fedezet mellett nyújtott hitelkiváltásokat, hozzáadott érték-deficites cégek számára nyújtott hiteleket említette a szakember. Régiós összevetésben kiugróan magas hitelkamatok és kamatrés jellemző Magyarországon; a kkv-kat terhelő finanszírozási költség például Csehországban 3-4%-os, miközben Magyarországon forint alapon 10-15% ez a teher, ami még euró alapon is eléri a 7-8%-ot - hívta fel a figyelmet Raskó György.
Az időszakban sajnos a hitelezési ügyleteknél nem volt ritka a csalás és a korrupció, különösen az ingatlanok értékbecslésénél, a hitelközvetítőknél. A nagyvállalkozó szerint banki "sugallatra" gyakran jelentősen felülértékelték a fedezetként szolgáló ipari ingatlanokat is. A hitelezés gátjai között a bankok tőkemegfelelési mutatójának romlása mellett a túlzott adósvédelmet tartja a legfontosabbnak Raskó György. Véleménye szerint a rossz adósokat is túlságosan védik a szabályok, ami a kockázatok növekedése miatt jelentősen megdrágítja a finanszírozást.
A Magyarországon jellemző felszámolási gyakorlat sem a hitelezők érdekeit szolgálja, az ügyek gyakran rendkívül sokáig elhúzódnak. A nagyvállalkozó szerint a "felszámoló-ipar" jelenlegi működése "maffiaszerű kapcsolatokra" utal. Megoldásként a csődtörvény átalakításának szükségessége merül fel.
Az állam is rossz példát mutat: Raskó György szerint a kilakoltatási moratórium a törlesztési hajlandóságot rombolja, az euró alapú lakossági devizahitelezés tiltása pedig ésszerűtlen. A bankok elleni verbális és tényleges "támadás" véleménye szerint belpolitikai indíttatású, és jelentősen nehezíti a finanszírozók helyzetét.
Mindezek következtében a nagyvállalkozó szerint magyar kkv-ket és magánszemélyeket rendkívül kockázatos finanszírozni. A külföldi tulajdonban lévő hazai vállalkozások hitelezése ennek megfelelően külföldről fog történni.
A helyzet megoldási lehetőségei között a pozitív adóslista bevezetését, a tárgyi fedezetek helyett a tulajdonos és a menedzsment szándékainak, képességeinek felmérését tartja fontosnak Raskó György. Emellett elengedhetetlen, hogy regionális összevetésben versenyképes kamat- és egyéb hitelezési kondíciókat biztosítsanak a hazai vállalkozások számára - hangsúlyozta. Nagy szükség lenne emellett egy olyan állami programra, melynek keretében fejlesztési és exporthitelekhez juthatnának a magyar kkv-k.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A meglévő rossz hitelállomány és a bankokra rótt terhek miatt 2011-ben hitelszűkével szembesülhetnek a kkv-k, valamint a lakosság is. A rossz hitelállomány felduzzadásához a bankok is hozzátették a magukét 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
