A múlt havi 25 bázispontos emelés után a Magyar Nemzeti Bank tovább szigorított a monetáris politikáján, amivel londoni elemzők szerint saját hitelességét is igyekszik megóvni. Az MNB monetáris tanácsa újabb negyed százalékponttal 5,75%-ra emelte az irányadó kamatot mai ülése után - jelentették be a nemzeti bank épületében ma. Az elemzők körében az nem volt kérdés, hogy a jegybank tovább szigorít, a talány az volt, hogy az MNB tesz-e egy negyed százalékpontos emelést - erről nagyjából konszenzus alakult ki a City elemzői között - a kormány karácsonyfája alá.
A legutóbbi szigorítást élesen bírálta a kormányzat, a jegybank ugyanakkor továbbra is köti az ebet a karóhoz: szerintük az inflációs cél ugyanis csak a jegybanki alapkamat folyamatos emelésével lesz elérhető.
A Monetáris Tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől - erősítette meg a legutóbbi kamatemelésnél is hangoztatott véleményét indoklásában a tanács. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak- írja a tanács indoklásában a Simor András által már többször hangoztatott véleményét.
A forint árfolyama nem reagált érdemben az MNB kamatdöntésére. Az eurót a döntés előtt is és azt követően is 274,60 forint közeli árfolyamon jegyezték a bankközi kereskedelemben. A forint az elmúlt héten 278 forint közeli euró jegyzésekről a hét végére 272,50 forint körüli szintre erősödött. Hétfőn a forint a kora reggeli 272,50-es jegyzésekről a délelőtt folyamán az MNB kamatdöntésére várva 274 feletti euró jegyzésekre gyengült. A múlt héten a Reuters által megkérdezett elemzők a kamattartástól forintgyengítő, a kamatemelőstől forinterősítő hatást vártak. A forintot az euróövezettel szemben tartózkodóvá vált nemzetközi devizapiaci hangulat gyengítette hétfőn délelőtt: gyengült a lengyel zloty és a cseh korona is. Az euró ugyanakkor 1,2684 frankon negatív árfolyam rekordot ért el a bizalomhiányos időkben befektetési menedéknek tekintett svájci frankkal szemben. |
Az iparcikkek és piaci szolgáltatások elmúlt hónapokban tapasztalt áralakulása megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása és az üzemanyagárak emelkedése további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése.
"A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak" - írja a jegybanki indoklás.
Kritika a kormányzatnak?
A feltörekvő piacokba vetett befektetői bizalom erősödése ellenére a magyar eszközök kockázati megítélése nem javult. A fiskális pálya fenntarthatóságát és a gazdasági környezet kiszámíthatóságát övező aggodalmakat tükrözi a magyar államadósság újabb leminősítése és kockázati feláraink régiós országokhoz viszonyított, hosszabb ideje tartó emelkedése - írja a jegybank indoklása.
A Monetáris Tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. A Monetáris Tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről.
Privátbankár - Zsiborás Gergő