.jpg)
Az április 7-ei BKV-sztrájk a Fővárosi Munkaügyi Bíróság április 11-ei elsőfokú, nem jogerős döntése értelmében nem volt jogellenes.
Az 1989-es sztrájktörvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben egy munkabeszüntetés jogellenesnek minősíthető, ilyen például, ha alkotmányellenes, vagy bírói úton érvényesíthető célért indult, illetve ha elmaradt az egyeztető eljárás, avagy éppen eredményre vezetett.
Az elégséges szolgáltatás elmaradása nem szerepel a sztrájktörvényben, mint a jogellenes munkabeszüntetés egyik esete. Egyébként az elégséges szolgáltatásról többnyire nem sikerül megállapodniuk a munkaadóknak és a sztrájkoló munkavállalóknak, ugyanis ritkán fordul elő, hogy a sztrájkolók által ajánlott szolgáltatás mértékét a munkaadók elégségesnek tartanák - fűzte hozzá Máthéné Bertók Judit.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon perelhetnek-e eredményesen harmadik személyek a sztrájk okozta károkért, a szakember elmondta, nem tud olyan perről, ahol ez eredményes lett volna. A nagy cégek többnyire eleve már szerződéses feltételeikben kizárják kártérítési felelősségüket sztrájk esetére.
Ha a bíróság kimondta egy sztrájk jogszerűtlenségét, akkor is bizonyítaniuk kell a károsultaknak a bíróság előtt, hogy a sztrájkkal ok-okozati összefüggésben konkrétan milyen kár következett be, ami többnyire nagy nehézségekbe ütközhet.
Demszky-Kákosy randi BKV-ügyben
Még egy lépés a BKV-sztrájk felé
A kormány után az emberek is beintettek Demszkynek
Vakvágányon: soha nem lesz vasutas-megállapodás?
MTI