
A gazdasági válság ellenére a fogyasztók továbbra is igényesek a megvásárolt termékek minőségét illetően, hiszen a legfontosabb elvárás, hogy az áruk frissek és jó minőségűek legyenek, míg az árszínvonal 2003 óta folyamatosan a második helyen áll. A 2006-os adatokhoz képest egyetlen tényező, nevezetesen a hazai termékek üzletekben való jelenléte terén tapasztalható az elvárások kismértékű növekedése, amely a gazdasági helyzettel kapcsolatos érzékenység enyhe növekedését sejteti – derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor és Shopping Missions 2008-2009 tanulmányából.
A GfK felmérése a vásárlással kapcsolatos attitűdök kapcsán rendszeresen vizsgálja, hogy mennyire tudatosak a vásárlók az üzletek, illetve az üzleteken belül az egyes termékek közötti választáskor, megvizsgálják-e a termékek minőségét, eredetét és árát, figyelemmel kísérik-e az akciókat. A témakörben végzett legfrissebb kutatásokból, a Shopping Monitor és Shopping Missions 2008-2009 tanulmányból kiderül, hogy a legnagyobb fokú tudatosság a termékek minőségével, illetve a pontos árfeltüntetéssel kapcsolatban tapasztalható.
Tudatosabbak a magyar vásárlók
Átcímkézés: nyugodt szívvel megyünk a kisboltba |
A legfrissebb Étkezési szokások 2009 tanulmány eredményeinek tanúsága szerint az élelmiszervásárlásnál kiemelt szempont az áru minősége és eredete is. A minőség vitathatatlan elsőbbségét mutatja, hogy százból 96 embernek ez fontos szempont.
Védhető-e a magyar áru? Máris elvérzik az élelmiszer-kódex? |
„Még egy fontos változásra hívnám fel a figyelmet. A megkérdezettek 68 százaléka számára fontos, hogy a termék magyar eredetű legyen, amely jelentős növekedést mutat a 2005-ben mért 52 százalékhoz képest” – tette hozzá Kui János.

Nem mindegy, hogy milyen akcióról van szó
A minőség és az ár mellett jelentős szerepet kapnak egy üzlet vagy termék kiválasztásában az akciók. A megkérdezettek 12 százaléka mindig, 21 százaléka pedig gyakran törekszik arra, hogy vásárlás előtt tájékozódjon az akciókról. A vásárlók közel fele tudatosan keresi a boltban azt az akciós terméket, amelyről információt szerzett (20 százalékukra minden vásárláskor, 28 százalékukra pedig gyakran jellemző ez a viselkedés).
Az „akciós” felirat láttán a vevők 40 százaléka általában ellenőrzi, hogy milyen mértékű akciókról van szó, azaz összeveti az akciós árat vagy az adott áru akció nélküli árával, vagy más, helyettesítő termék árával. 43 százalékuk viszont csak ritkán vagy soha nem végez ilyen jellegű összehasonlítást.
Az ingyenesség sem feltétlenül hívószó
A termékhez csomagolt ingyenes ajándék nem minden esetben jelent vonzóerőt, hiszen a vásárlók fele nem mérlegeli, szüksége van-e arra az ajándékra, vagy sem, közel egyharmaduk pedig mindig vagy gyakran megteszi azt. Az ingyenes ajándék értékét a válaszadók 54 százaléka soha vagy csak ritkán számolja ki, 10 százalékuk mindig, 20 százalékuk pedig gyakran foglalkozik ezzel.
Jön a nyár: nehezebb lesz átverni az utazókat?
Spórol a magyar: se villany, se áram, se ruha?
Mit vesz még be a magyarok gyomra?
Tudatlanok vagyunk? Elmarad a forradalom
Szélessávon a válság - kell az internet!
Elengedték a munkanélküliek villanyszámláját
Privátbankár