Magyarországon a munkaképes korú lakosságon belül mintegy 1,5 millióan nem rendelkeznek semmilyen szakképesítéssel. Minimálbér nélkül a kevesebb is több lenne?
A részmunkaidős foglalkoztatás és a szakképzés feltételeit javítani kell az Európai Unió új tagállamaiban, köztük Magyarországon is - derült ki azon a műhelybeszélgetésen, amelyet az UniCredit Bank és a TÁRKI közös szervezésében tartottak a pénzintézet budapesti székházában, pénteken.
Horváth Hedvig, a Közép-Európai Egyetem hallgatója az "Európai társadalmi jelentés 2008" című tanulmány bemutatása kapcsán elmondta: az unió új tagállamaiban elsősorban a nők, valamint az 55-64 éves korosztály jelentik a munkaerőpiac tartalékát. Kiemelte: ez a réteg azonban gyakran nem tud teljes munkaidőben dolgozni, ezért szükséges lenne a részmunkaidős foglalkoztatást bővíteni.
Horváth Hedvig rámutatott: az uniós tapasztalatok szerint nagymértékű összefüggés áll fenn a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség között, különösen igaz ez az új tagállamokra. A magasabb iskolai végzettség, különösen a diploma megléte elősegíti, hogy az aktív korú állampolgár könnyebben jusson munkához.
Elmondta: vizsgálták azt is, hogy az egy háztartásban élők közül hányan állnak rendszeresen alkalmazásban. A vizsgálatok kimutatták, hogy az Európai Unióban átlagosan 20 százalék körüli azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben senki nem dolgozik. Az ilyen háztartásokban él Európában a lakosság mintegy 10 százaléka. A kutatás megállapítja, hogy a jövőben ezek a háztartások is az európai gazdaságok munkaerő-tartalékát jelenthetik.
Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: az iskolai végzettség erőteljesen érződik a magyarországi foglalkoztatási statisztikában. A 25-64 év közötti aktív korú népességben a 8 általánossal sem rendelkező férfiak 9,4 százalékos, az ugyanígy alapszintű végzettséggel sem bíró nők 2,1 százalékos foglalkoztatási rátával rendelkeznek a 2007-es számok tükrében, míg a munkanélküliségi ráta a 8 általánossal sem rendelkező férfiak körében 40-42 százalékos, a nőknél meghaladja a 56 százalékot.
A szakállamtitkár szerint Magyarországon a munkaképes korú lakosságon belül mintegy 1,5 millióan nem rendelkeznek semmilyen szakképesítéssel.
A szakállamtitkár rámutatott: növelni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást, mert az gyakorlatilag 10 éve nem változott, nem bővült az országban. Elmondta: 1998 óta a foglalkozatott aktív korúakon belül mintegy 4 százalékos a részmunkaidős rendszeres foglalkoztatás, ez az arány Nyugat-Európában 20-25 százalék.
A szakállamtitkár úgy vélte: a gazdasági növekedés szükséges ahhoz, hogy a munkaerőpiaci gondok enyhüljenek, azonban a növekedés csak hosszabb távon csapódik le a munkaerőpiaci számok javulásában.
A műhelybeszélgetésen vita bontakozott ki arról, hogy egyáltalán szükség van-e a minimálbér fenntartására Magyarországon. Székely Judit szerint a jelenlegi helyzetben meg kell őrizni a minimálbért, sőt annak esetleges felemeléséről kell elgondolkodni. Ezzel szemben Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója arra az álláspontra helyezkedett, hogy makrogazdasági szempontból a minimálbért el kellene törölni, az bővítené a foglalkoztatási lehetőségeket Magyarországon.
Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi intézetének igazgatója szintén amellett érvelt, hogy a minimálbért meg kellene szüntetni Magyarországon. Úgy érvelt: még mindig kedvezőbb állapot az, ha valaki alacsony munkabérért, de rendszeresen egy adott üzemben, vagy szolgáltatóhelyen dolgozik, mint ha évekig segélyen él.
Fazekas Károly is amellett szólt, hogy az oktatás és azon belül is a szakképzés színvonalát nagymértékben kellene javítani Magyarországon. Hozzátette: gond azonban, hogy jelenleg a tanári pálya nem vonzó, amiben nagy szerepet játszik, hogy a tanárok az alacsonyabb keresetűek közé tartoznak az országban. Egy felmérés szerint Magyarországon a kezdő tanári fizetések 40 százalékkal maradnak el a többi pályakezdő diplomás bérétől, javadalmazásától.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke - aki meghívottként vett részt a műhelybeszélgetésen - elmondta: véleménye szerint nincs ilyen egyértelmű összefüggés a tanári pálya megbecsülése és a fizetések között. Egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva kiemelte: a közoktatás azokban az államokban jó, ahol a társadalom megítélése szerint magas a tanárok presztízse (és nem a fizetése), a közoktatásban részt vevő tanárokat folyamatosan továbbképzik, és az oktatásban a társaiktól lemaradó tanulókkal rendszeresen külön is foglalkoznak, hogy behozzák lemaradásaikat, hátrányukat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Magyarországon a munkaképes korú lakosságon belül mintegy 1,5 millióan nem rendelkeznek semmilyen szakképesítéssel. Minimálbér nélkül a kevesebb is több lenne? .jpg)
.jpg)
Izrael vizsgálatot indított a katonáit ért vádak miatt. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
