Font Sándor és Ivanics Ferenc javaslata szerint a testület a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot értékelné és annak itthoni következményeit tárná fel. Az indítvány bevezetője szerint ugyanis a cukoriparban az elmúlt több mint két évtizedben olyan intézkedések történtek, amelyek feltehetően az eredeti szándékkal ellentétesen, a nemzeti érdeket sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek.
Az indoklás kitér arra, hogy a rendszerváltáskor még tizenkét cukorgyár működött az országban, összesen 600 ezer tonna kapacitással. A két évvel az uniós csatlakozás után bevezetett, a termelés csökkentését ösztönző "cukorreform" hatására a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezerre csökkent, ami megfelel az egyetlen megmaradt cukorgyár - a kaposvári - éves termelésének, miközben az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság ma már importra szorul - fejtette ki Font Sándor és Ivanics Ferenc.
Az értékesítési és privatizációs szerződéseket, valamint az abban foglaltak betartását a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel meg kell vizsgálni - hangsúlyozzák előterjesztésükben a fideszes képviselők, ahogy azt is: a kedvezőtlen folyamatokat meg kell állítani, az értük viselt büntetőjogi vagy politikai felelősséget meg kell állapítani.
Elszálló cukorárak: nem elég egyetlen cukorgyár>> |
A javaslat szerint a testület tizenkét tagú lenne, közülük a Fidesz négyet, a KDNP, az MSZP és a Jobbik kettőt-kettőt, az LMP pedig egyet delegálhatna, és a testület tagjaként dolgozhatna egy független képviselő is. A vizsgálóbizottság társelnökeire a Fidesz és az MSZP tehetne javaslatot.
MTI