.jpg)
BÉT Q1: mindegyik társaság ki van téve a válságnak
Pallag Róbert a hazai tőzsdei cégek első negyedéves eredményeivel kapcsolatban elmondta: „Az elemzői várakozásokhoz képest nem számítunk nagy meglepetésekre a hazai tőzsde vezető szereplőit illetően, nyilvánvalóan egyik társaság sem lehet teljesen védett a válsággal szemben. A Magyar Telekom pályafutása során először szembesülhetett az aktív mobil előfizetők számának csökkenésével, ezzel együtt nem gondoljuk, hogy az eddigiekben megszokott osztalék kifizetését reális veszély fenyegetné a következő években. A Mol számára a dízel árrések összeesése érzékeny jelenség, ráadásul a piaci árat felhajtó felvásárlási sztori is végérvényesen tovatűnni látszik, így a részvények átértékeléséhez az olajipari környezetnek kellene pozitív fordulatot vennie. Az OTP vélhetően továbbra is a magyar (továbbá kisebb részben az orosz, ukrán, bolgár és román) makrogazdasági kockázat(ok) likvid részvénypiaci megtestesítője lehet, így egy bekövetkező hangulatváltozás különösen érzékenyen érintheti. A Richter és az Egis esetében a kelet- és közép-európai régióba irányuló export során realizált marzsok nyomás alá kerülhetnek, ugyanakkor a jelentős készpénztartalék, a válságra kevésbé érzékeny gyógyszerkereslet viszonylagos defenzivitást jelenthet.”
Válság, lassú felépüléssel
Pallag Róbert szerint a válság megoldása szempontjából az egyik alapvető kérdés, hogy az elmúlt évtizedben dinamikusan növekvő, a világ devizatartalékainak többségét birtokló feltörekvő országokban a fogyasztás növelésére ösztönözhető belső lakossági keresletben mekkora tartalékok rejlenek. Hozzátette: a bejelentett hatalmas mentőcsomagok következtében az Egyesült Államok és a világ legtöbb országa még jó ideig rászorul a tartalékokkal rendelkező befektetők finanszírozási hajlandóságára. Kína és Brazília elég erősnek tűnik ahhoz, hogy a válságból kivezető úton segítő kezet nyújtsanak, és megerősítsék világgazdasági pozíciójukat. Egyelőre azonban a legvalószínűbb szcenárió még mindig egy elhúzódó válság, lassú felépüléssel. Ennek megfelelően a kockázatos befektetések szempontjából a jelenlegi időzítés nem tűnik megfelelőnek, főleg egy ekkora piaci ralit követően - vélte Pallag.
Több a kérdés, mint a válasz
Még egy ennyire sokrétű és mély krízis során sem eshet vissza folyamatosan a gazdasági aktivitás, az iparági készletek csökkenése, az átmenetileg elhalasztott beszerzések időről időre generálnak bizonyos keresletet, amely a gazdasági aktivitást növelő hatással jár együtt. Nem szabad lebecsülni a stabilizációs intézkedések és a bejelentett, korábban soha nem látott méretű mentőcsomagok gazdaságösztönző hatását sem, de tudatában kell lenni annak, hogy ezen lépések többsége csupán átmeneti segítséget nyújthat – hangsúlyozta Pallag Róbert. Hozzátette: megítélésük szerint a válság még nem ért véget, a lassú stabilizálódást ígérő jelek ellenére sajnos változatlanul több a nyitott kérdés, mint a válasz:
- kik finanszírozzák és miből a bejelentett hatalmas mentőcsomagokat, és meddig tolerálható az irdatlan méretűvé váló amerikai (és számos egyéb országra vonatkozó) költségvetési hiány?
- a minden oldalról megszorításokat elszenvedő amerikai (és számos más országban élő) lakosság hogyan képes a következő időszakban szinten tartani fogyasztását és növelni megtakarításait?
- hogyan képes átvészelni a lakosság és a vállalatok többsége a hitelezési feltételek szigorodását az egyébként is drámai lassulást mutató, megváltozott globális környezetben, ahol számos lemaradó országot fenyeget a devizaválság rémképe?
- milyen veszélyeket hordoz magában a lassan immár globális értelemben korlátlan pénznyomtatássá váló kvantitatív enyhítés monetáris politikája?
- mikor válnak láthatóvá a bankok mérlegében szereplő eszközök, és még mekkora leírásokra kell felkészülni, amíg eljutunk a kielégítően feltőkésített, a válság újabb negatív pénzpiaci hullámait átvészelni képes állapotig?
- mikor és milyen egyensúlyi áraknál rendeződnek a mesterségesen, olcsó hitelek által gerjesztett ingatlanbuborék miatt realitásukat teljesen elvesztő keresleti-kínálati viszonyok a fontosabb országokban, az ingatlanpiac egyes szegmenseiben?
- milyen mértékben növelhető a kínai (valamint további ázsiai ill. meghatározó feltörekvő országok) belső kereslete, illetve mekkora a veszélye egy újabb mesterségesen generált túltermelési válságnak, amely mögül hiányzik a fenntartható kereslet?
Pallag Róbert hangsúlyozta: a strukturális problémákra mindeddig nincsenek bevált receptek, éppen ezért csak az idő dönti majd el, hogyan és mikor sikerül adekvát válaszokat adni. Az azonban nagyon valószínűnek látszik, hogy a megoldás kulcsa nem a mesterséges eszközökkel átmenetileg felfuttatott fogyasztás lehet, hanem éppen ellenkezőleg, egy olyan periódus, amely az újra növekedésnek induló megtakarításokon keresztül segít elő egy valószínűleg lassan felpörgő, de fenntartható keresletet.
Hitelszűke: London szerint gyengék vagyunk
Összeomlástól rettegnek Londonban
Eltűnnek az irreális lakásárak
Szociális válság felé sodródik Európa
Nyolcmillió munkahely megszűnik az EU-ban
Privátbankár