Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban Moszkvában megnyugtatta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, hogy a Molt nem éri kár a YUKOS hányattatásai miatt, és ezután a Russneft középcég ki is vásárolhatta a YUKOS-t a Mollal közös hanti-manysiföldi termelő vállalatukból.
Először, 2005. januárban, a hatóságilag csődbe taszított YUKOS olajcég kényszerült európai exportjának leállítására, miután 2004. decemberben megfosztották fő termelőegységétől egy vitatott moszkvai kényszerárverésen.
A Molnak tízéves szerződése volt a YUKOS-szal évi 7 millió tonna olaj szállítására, a megállapodás 2013-ban járt volna le. Ehelyett a Mol az új orosz piacvezető LUKoillal kötött hosszú távú szerződést, de ez csak évi 5 millió tonna olaj szállítását irányozta elő Magyarország és Szlovákia számára (szemben azok 13 millió tonnás importszükségletével), és már 2010-ben lejár.
Azok a zavarok, amelyek a tavaly év eleji ukrajnai gázcsapelzárás nyomán léptek fel az európai gázellátásban, Magyarországot különösen érzékenyen érintették.
Putyin tavaly március elsején Budapesten kilátásba helyezte, hogy Magyarország regionális gázelosztó központtá válhat egy Ukrajnát elkerülő vezetékterv, jelesül az orosz-török Kék Áramlat Észak-Olaszországig nyúló, balkáni meghosszabbítása keretében. Az orosz Gazprom nyáron konzorciumot alakított a Mollal egy erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
Mindamellett a Gazprom decemberben emlékeztetőt írt alá a szerb partner Srbijagasszal arról, hogy (az Oroszország hagyományos balkáni szövetségesének számító) Szerbiában épüljön meg ennek a Dél-európai Gázvezetéknek egy szakasza. Ezután egy Gazprom-vezető feleslegesnek ítélte az EU által támogatott, Kaszpi-tengertől induló Nabucco vezetéktervet, amelynek nyomvonala Törökországtól Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezetne Ausztriába.
| ( 1 ) | ( 2 ) | következő >> |
Meghibásodás lépett fel hétfőn a Finnországot Németországgal összekötő, tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 nevű vezetéken. 
