"Tulajdonképpen nekem már több évtizedes gondolatom volt, hogy milyen nagyszerű dolog lenne egy kétéltű városnéző busz Budapesten, ahol a Dunáról gyönyörű panoráma van, és a város belsejében lévő szépségeket is érdemes megnézni. Az első ilyen kétéltű járművet Kanadában láttam, és utaztam is rajta körülbelül tíz éve, majd négy évvel ezelőtt kezdtem el ezzel intenzíven foglalkozni. 2007 januárjában lehetett találkozni egy járművel, amit Máltán gyártottak, és egy-két hónappal korábban készült el a prototípus. Amint ez tudomásomra jutott kiutaztam, és az elsőt legyártott buszt meg is vettük - mint azóta kiderült, ez az egyetlen működő" - tudtuk meg Galla Gábortól.
A busz - vagy hajógyár egy Skóciából Máltára települt nyugdíjas mérnök és fiának vállalkozása. Mint megtudtuk, ők elsősorban maguknak szerettek volna építeni egy kétéltű turistabuszt, amit a máltai lehetőségek kiaknázására használtak volna. Galla úgy tudja, hogy ez az egyetlen jármű, ami közlekedik a legyártott 5-6 buszból, mert más nemzetek hatóságaitól a többi nem kapott engedélyt. Ugyanakkor a kivitelezést áthatja a nemzetköziség: a hajótestet egy angol hajómérnök tervezte, skótok építették Máltán, alapja egy olasz Iveco busz, a vízi meghajtást egy olasz Castoldi vízsugárhajtómű biztosítja, a busz felsőtestét Kínából importálták, és az egészet Magyarországon fejezték be.
A busz négy évvel ezelőtti vételára 80 millió forint körül volt, a RiverRide pedig további 20 millió forintot költött rá, mert az eredeti állapotában nem volt alkalmas a dunai közlekedésre. Ráadásul meg kellett építeni egy 70 méter hosszú és 5 méter széles rámpát a vízre szálláshoz és partot éréshez. Ezt a Dráva utcánál alakították ki. Továbbá az engedélyezésekkel és egyéb költségekkel együtt - iroda, személyzet felkészítése, képzése - nagyjából 170 millió forintba került a vállalkozás elindítása - tette hozzá Galla.
A 2010 júliusi tragédia Az Egyesült Államok hatóságai által folytatott vizsgálatok során kiderült, hogy nem a kétéltű busz technológiájának vagy személyzetének róható fel a két magyar turista életét követelő baleset. A hibás annak a tolóhajónak a kapitánya volt, amelyik nekiment a kétéltű busznak. A kapitány nem volt a helyén - 58 percet beszélt telefonon, mert a fia kórházba került. |
Ezt követően négy hónap munka után tudták Bulgáriában megszerezni az engedélyeket. Tehát a Dunán közlekedő városnéző kétéltű egy bolgár hajó és egy magyar autóbusz. A felfüggesztést követően minden dokumentációt újracsináltattak, így a vizsgálatra rengeteg pénz ment el - nem beszélve a kieső bevételekről. Meglepő, hogy a hosszas procedúrához képest az összes változás annyi, hogy a korábbi egy darab poroltó helyett most két tűzoltókészülék található a járművön.
Kifejezetten turisták számára készült busz nagyon kevés van a világon, Ottawában van ilyen, illetve az Egyesült Államokban és Japánban van egy-két darab. A legtöbb kétéltű turistabusz második világháborús kétéltű harckocsiból van átalakítva. Ezek 60-70 éves modellek, amiknek a tetejét átalakították úgy, hogy nagyjából harminc utas fér el rajta. Kiderült, hogy itthon is próbálták üzemeltetni, 10-15 évvel ezelőtt, de annak idején az engedélyeztetés meghiúsult. A budapesti busszal az elmúlt 16 hónap üzemelési idő alatt több mint 20 000 vendéget szállítottak, aminek 90 százaléka külföldi turista.
A szervizelésről Galla elmondta: "most már mi is nagyon értünk hozzá (mosolyog), nagyon sok mindent csinálunk rajta. Ami a buszhoz kapcsolódik - alváz, motor, fékek -, azzal az Iveco szervize foglalkozik, illetve van egy hajó szerelő csapat, akik a hajóspecifikus dolgokat szerelik. Érdekesség, hogy voltak olyan megerősítési munkák, amiket a Szalai Dakar Team szervize végzett."
Kattintásra galéria nyílik!
Azt is megtudtuk, hogyan vált a motor vízi és szárazföldi üzemmód között. A busz- és teherautó-motorokon van egy lehajtási lehetőség, például a betonkeverő is ezen az elven üzemel: a motorról van egy lehajtás, ami bármit képes meghajtani, működtetni, amit rákapcsolnak. A kétéltű busz esetében a lehajtás a vízi üzemmódot biztosítja, ezt manuálisan, egy hidraulikus kapcsolóval kell elindítani. Mindkét üzemmód tud egyszerre működni, ezzel a technológiával jön ki a busz a vízből: fölnyomja a vízhajtómű a rámpára a hajót (buszt), ekkor már egyesben van a busz motorja, és amint a kerekek leérnek a betonra, a sofőr gázt ad, így elindul fölfelé.
A busz télen-nyáron - kivéve jégzajlás és árvíz idején - menetrend szerint közlekedik, de rendezvényekre is igénybe vehető: volt már ügyféltalálkozó, igazgatósági ülés, tárgyalás, esküvő és leánykérés is a vízen.
Egy jó ötlet és egy jó adag rizikó A RiverRide tulajdonosa, Dr. Galla Gábor (aki korábban is a turizmus világában mozgott, sőt 2002 és 2006 között a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója volt) és felesége. A vállalkozás elindításához szükséges összeget 3 ingatlan elzálogosításából, és 40 év munka során félretett pénzből, továbbá baráti kölcsönből teremtették elő. A hitelfelvétel során azzal szembesültek, hogy a bankok - a válság kezdetén - nem vállalták az újszerű vállalkozás finanszírozását, így csak sokadik próbálkozásra kaptak euró alapú szabad felhasználású hitelt. Ennek ellenére Galla Gábor teljesen biztos volt az ötlet sikerességében, bár hozzátette, hogy ha újra nekikezdene, akkor óvatosabban csinálná. A cég 12-14 embernek ad munkát: idegenvezetők, két-két sofőr, akik hajókapitányok is egyben, a hajón van egy matróz is, illetve értékesítőkkel egészül ki a vállalkozás. |
Privátbankár - Lovász Márton