Kétesély: mi lesz az alapkamattal?

Ugyan a szemmel tartott hosszú távú indikátorok értékei továbbra is megnyugtatóan alacsony szinteken mozognak, a trendváltás első jelei már megfigyelhetők az inflációs adatokban: a begyűrűző élelmiszerár-sokkon, valamint a viszonylag gyenge forintárfolyamon túl decemberben már az új csúcsokat döntő üzemanyagárak, hosszabb távon pedig a válságadók is éreztethetik árfelhajtó hatásukat.

Az inflációs cél megemelésével kapcsolatos piaci pletykák sem csendesedtek el, amely híresztelések beépülve a várakozásokba már magukban árfelhajtó hatással bírhatnak. Mindemellett az országkockázati felárak továbbra is viszonylag magas szinten ragadtak be, miközben már két hitelminősítő is a befektetési kategória aljához szegezte országunk hitelbesorolását.

Az év vége közeledtével igen nyugodt és csendes globális piaci környezetet láthatunk, január első heteiben viszont az AXA elemzői szerint a nemzetközi intézményi befektetők átértékelhetik eddigi stratégájukat, más eszközallokációt irányozhatnak elő, ami a piacon hektikusabb kilengésekhez vezethet vagy akár jelentősebb profitrealizálásban is megtestesülhet.

A felsoroltak ellenére a novemberi kamatdöntés óta a kulcsfontosságú indikátorok inkább stagnáltak vagy nem romlottak jelentős mértékben. Mindezek eredőjeként Orosz Dániel szerint kevésbé valószínű, hogy az MNB Monetáris Tanácsa már a december 20-i kamatmeghatározó ülésén a további szigorítás mellett dönt. Ugyanakkor az nem kérdéses, hogy a kamatemelési ciklus tovább folytatódik és így januárban újabb negyed százalékponttal, 5,75%-ra emelheti az MNB az alapkamatot - olvasható az AXA közleményében.

Az elemzők fele az alapkamat emelését, másik fele a kamat jelenlegi, 5,5 százalékos szinten tartását várja a monetáris tanács hétfői ülésén a Reuters legfrissebb felmérése szerint. A jövő év végi jegybanki alapkamat 5,75 százalék lesz az elemzők várakozása szerint.  Az idei átlagos inflációra az elemzői konszenzus 4,9 százalék, jövőre 3,8 százalék.

Az idei GDP növekedést átlagosan 1 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékra várják az elemzők. Az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan az idei 3,8 százalékról jövőre 2,9 százalékra csökken a megkérdezettek szerint.

MTI, Privátbankár