.jpg)
Magyarországon a költségvetési kiadások között még mindig legnagyobb súllyal a nyugdíj és a szociális kiadások szerepelnek, a GDP 9,8 százalékát teszik ki, miközben ez az arány a másik három visegrádi országban mindössze 5,5 százalék. A munkavállalók 75 százaléka mégis úgy érzi, hogy nem lesz elegendő az a gondoskodás, amire az államtól számíthatnak - derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.
"A munkavállalók érzik az öngondoskodás szükségességét Magyarországon, de még csak kevesen jutottak el odáig, hogy tegyenek is érte valamit, sőt a megkérdezettek több, mint fele bevallotta, hogy nem is érti a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, így nem érzékeli ebben saját felelősségét sem." - hangsúlyozta Bartók János, az Aviva vezérigazgatója.
A kutatásban résztvevők közül a 45 és 54 év közötti korosztályban a legmagasabb az aránya - 86 százalék - azoknak, akik úgy vélik, hogy amikor nyugdíjba mennek, az államtól kapott ellátás mértéke nem lesz elegendő a korábbi életszínvonaluk fenntartásához. Ez különösen azért érdekes, mert az OECD által végzett felmérés szerint a férfiak átlagos nyugdíjának értéke 77%-a az átlagbérek szintjének. Ez az arány európai összehasonlításban kiemelkedően magas, a cseheknél például ugyanez az arány csak 47, az osztrákoknál pedig 43 százalék.
Habár az öngondoskodás különféle formái már két évtizede elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon, a többség még mindig úgy gondolja, hogy az állam kötelessége, hogy ellássa az idős korúakat. A kutatásban résztvevőknek mindössze 23 százaléka rendelkezik a munkahelyén nyugdíj jellegű megtakarítással, s csak 4 százalékuk gondoskodik önállóan inaktív éveiről. Nemzetközi összehasonlításban különösen érdekes, hogy az egyes országok polgárai mennyire tudatosak saját öngondoskodásukat illetően. Amíg a magyarok 74 százaléka aggódik amiatt, hogy nem lesz elég bevétele, amikor majd nyugdíjba megy, mindössze 27 százalékuk tesz félre rendszeresen, hogy jó anyagi körülmények között élvezhesse az időskort. A csehek is hasonlóan látják az állami nyugdíj majdani értékét, de több mint kétszer annyian gondoskodnak saját jövőjükről, mint Magyarországon.
"Habár nyilvánvaló, hogy az állam nem lesz képes a majdani nyugdíjasok számára aktív korukhoz hasonló életszínvonalat teremteni, sokak számára mégsem egyértelmű, hogy a megoldás az öngondoskodás lenne." - hangsúlyozza Bartók János.
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak, illetve a nyugdíjukat külön munkával egészítik majd ki. A 25 és 34 év közötti korosztály 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres megtakarításokat, a 35 és 54 év közöttieknek pedig mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Közben a megkérdezettek 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon.
Nyugdíjas öngól: mindenki egyben akarja a pénzt
Magánnyugdíj: a pénz megvan, csak a papír késik
Nem jellemző az ingatlanbiznisz a pénztárakra
Nevetséges hozamok a nyugdíjpénztáraknál - muszáj többet kockáztatni (hanganyag)
Nem nyúlnak a nyugdíjkorhatárhoz - egyelőre
A szokásos nyugdíjemelés kérés nélkül is jár
Felemás nyugdíjemelés: csak akkor jár, ha kérik
MTI