Ki vesz fel lakáshitelt 2011-ben?

A válság előtt minden bank az erőforrásait a hitelkihelyezésre használta, most pedig már a meglévő portfólió kezelésével foglalkoznak, ami nagy kihívást jelent.

Az új szerződések ma már főleg forintban köttetnek. A korábbinál sokkal kisebb ezek volumene is, azonban a legfőbb problémát az jelenti, hogy az állományon belül a devizahitelek részaránya nagyon jelentős és ez csak nagyon lassan csökken. Az igazgató szerint meg kell oldani a „brutto flow”, azaz a folyósítás, és a „stock”, azaz az állomány problémáját is, ez pedig egy nagyon lassú folyamat, amelynek még csak az elején vagyunk. Pedig ez a kérdéskör nagyon fontos gazdasági problémákat vet fel.

A „netto flow”, tehát az állományváltozás viszont folyamatos, nagyon lassú csökkenést mutat. Ebből a szempontból a régió ketté tagozódik: Bulgária, Csehország és Lengyelország például növelni tudja, míg a Baltikum és a hazai bankok pedig csökkentik a kihelyezett hitelek mennyiségét.

A várható fordulópont egyre inkább kitolódik, mivel sem a lakásárverezési moratórium, sem az óvatossági tényező nem kedvez ennek.

Vannak az ár mellett más, fontos tényezők: a hitelezés feltételei. Ezeken főleg szabályozói oldalról szigorítottak az utóbbi években, így eltolódott a „hitelképességi” határ. A vezető hangsúlyozta, hogy most nagyon nyomott a hitelezés, azonban a jövőre nézve sincs kereseleti oldalról élénkülést mutató tényező.

Problémát jelent az eladósodottségi ráta és a törlesztési teher, valamint a magas munkanélküliség. Nagy gond az is, hogy a svájci frank alapú hitelek részletei a forint árfolyamának gyengülése miatt nagyjából 35 százalékkal növekedett az elmúlt években.

A törlesztőrészlet jövedelemarányos szintje lényeges a hitellel rendelkezőknél: míg 2007-ben 18 százalék volt, 2010-ben már 37 százalékos szintet ért el átlagosan az MNB saját mérése szerint. Ráadásul a legszegényebbeknél az átlag fölötti ez az arány. Elhangzott, hogy több tényező miatt lehet ez a növekedés: 2008-ban még nagyon sok jelzáloghitelt helyztek ki,  sok volt a fedezet nélküli hitel is, azonban mára az árfolyam leértékelődött és a kamatlábak is növekedtek.

Kik járnak jól az új, egykulcsos adórendszerben a családtámogatással együtt? – tette fel a kérdést az igazgató. Méréseik alapján csak a legtehetősebbeknek növeli a jövedelmét, amennyiben nincs gyermekük, a gyerek(ek)kel rendelkezőknél viszont már az alacsonyabb jövedelműeknek is kedvez. A felmérés szerint az adófizetők nagyjából 20 százaléka jobban jár, 40 százalékának nem változott a helyzete, 40 százalékuk pedig rosszabbul jár az új adótörvények miatt.

Hitelkereseti oldalról ugyan korlátozott mértékben növelheti az új kihelyezéseket az új adórendszer, de mivel a nagyobb jövedelműek többet tudnak megtakarítani, így nem lesz szükségük hitelekre, ami nem jó hír a bankrendszer szempontjából.

Nagy Márton elmondta azt is: a lakossági portfólióra jellemző, hogy a nem teljesítő hitelállományok aránya folymatosan, látszólag csökkenő ütemben nő. Sok ügyfél hitelét azonban az átstrukturálások miatt görgetik maguk előtt a bankok, hiszen a teljes portfólió 12 százalékát már átstrukturálták. Nagyban számít tehát, hogy ezzel a lépéssel mennyire sikerül megmenteni az ügyfelek hitelfizetőképességét, és hogy a türelmi időszak végén a visszaemelkedő részleteket tudják-e majd fizetni. Ebből a szempontból egy nagy lejárati csúcs közeledik idén év végén, azonban a másodkörös átstrukturálásokkal sok hitelt tovább göregethetnek a bankok – tette hozzá.

A meglévő portfóliók esetében tehát kulcskérdés az átstrukturálás. A bankoknak ugyanis az az érdekük, hogy megegyezzenek az ügyféllel és megvárják, hogy visszaálljon a fizetőképessége.

Egy hozzászóló szerint azonban ez nagyban okoz modern „röghöz kötöttséget”, hiszen a mobilitást jelentősen befolyásolja és ezért társadalmi problémákat is felvet.

Az igazgató szerint tehát nagy kihívások várnak bankrendszerre. Azonban szerinte nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a jelzáloghitel nagyon jó üzlet és nagy profitot jelent a pénzintézeteknek.

Privátbankár - Szilágyi Balázs