Az informatikai robbanás korlátozó reflexeket vált ki a kormányzatból, például megtiltották újabb internet-kávéházak létesítését, és elkezdték megtervezni a külföldről lehívható és a politikai vezetés számára nem tetsző tartalmak blokkolását.
Most újabb népnevelői akcióval próbálkoznak, hogy csökkentsék a kínai ifjúság internetes játék-függőségét. A 18 éven aluli web-használók 13%-a már egészségtelen mértékben kötődik a képernyős izgalmakhoz, és a kínai hatóságok ebben komoly veszélyt látnak.
Ami viszont szerintem sokkal veszélyesebb, legalábbis furcsább, az a korlátozás módszere. Az még hagyján, hogy három óra megszakítás nélküli játék után a játékos már csak limitáltan szerezhetne plusz pontokat, öt óra után pedig már egyáltalán nem szerezhet pontot, viszont egy felirat a képernyőn közli vele, hogy egészségtelenül sokat játszik. Mondom, ez még hagyján, abban van is valami igazság, ha sok elfecsérelt idő után azt mondja a delikvensnek a gép, hogy lúzer vagy fiam, itt már csak veszíthetsz.
Ami viszont tényleg félelmetes: a játékosnak saját névvel és személyi igazolványszámmal kellene bejelentkeznie, ebből tudná a játék, illetve a gép, hogy a játékos fiatalkorú-e vagy sem. Igaz, a hatóságok eme adatvédelmi rémálom beépítésére csak a fizetős játékok esetében köteleznék a szoftvereseket.
Azért e gondolkodásmód távlatai eléggé különösek, furcsa lesz rákényszeríteni egy szoftvert, hogy legyen saját működésének legfőbb gátja, beépíteni az informatikába az önkorlátozást.
De lehetnek az ilyen változások kifejezetten humánusak is. Személyre szóló intelmeket kaphatunk a gépünktől, feleségemnek például akkor szólna, ha már túlságosan belefeledkezett a női fórumokba és a mahjongozásba. Vagy egy másik, heroikusabb példa, hát persze, hogy az én példám: a gépem egy adott pillanatban a kínaiakhoz hasonlóan szintén közölné, hogy mostantól nem szerzek több pontot, vagyis mivel túl sokáig szöszmötöltem egy anyagon, innentől nem jut több okos gondolat és jó poén az eszembe.
Vagy elsötétülne a szövegszerkesztő, és az jelenne meg a képernyőn, hogy: "Kedves gazdám, te ma már összeraktál egy műsort, megvágtál két riportot, levezetted az élő adásod, aztán fordítottál és cikket írtál, most pedig jegyzetet körmölsz az Üzletmenetbe, - nem gondolod, hogy ideje befejezned a munkát?!”
Érdekes, nagyon ismerős a szöveg. Mintha hallottam volna, mielőtt a képernyőn megpillantottam. Ez a masina már mintha túl okos volna. Végülis kedves lenne a géptől, hogy kínai módon figyelmeztet, de talán mégiscsak jobb, ha nem a laptopom, hanem továbbra is a feleségem óv a túlhajszoltságtól.
Márványi Péter