A Népszava értesülései szerint továbbra is évi 350-400 milliárd forintot fordítana az állam a közösségi közlekedési rendszerre - a MÁV-ra, a Volánokra, a GYSEV-re és az önkormányzati közlekedési szolgáltatókra -, de az eddiginél hatékonyabban. Ez a célja az egységes személyszállítási törvény koncepciójának, amely az ígérthez képest egyéves csúszással kerülhet szeptemberben az Országgyűlés elé.
A előterjesztés a személyszállítás egységesítését is megcélozza, Nemzeti Közlekedési Holdingba vonná össze a kormány a vasúti személyszállítást és az autóbusz-közlekedést. Részletek>>
A javaslat többek között szabályozná a közlekedési közszolgáltatásokban sztrájk idején még elégséges szolgáltatás mértékét is.
A Népszava tudomására jutott tervek szerint a korábban bevezetett regisztrációs jegy megmaradna, ahogy a 6 éven aluliak utazási kedvezménye is, de ez utóbbit már nem térítené meg a szolgáltatóknak a költségvetés.
A javaslat továbbá előírja "Budapest és a megyei jogú városok, valamint elővárosuk tekintetében egységes ár-, jegy- és bérletrendszer" kialakítását.
Az előterjesztés jelenleg a MÁV és a Volánok esetében azonos, kilométer-alapú viteldíjakat úgy határozná meg, hogy az nem lehet drágább "egy alsó középkategóriás, benzinüzemű személygépkocsi" adott távolságra vetített üzemeltetési költségénél.
A lap értesülése szerint az egyéni közlekedést szorítja háttérbe az a terv is, amely gyakrolatilag teljesen megszüntetné a munkáltató hozzájárulását az autóval dolgozni járó alkalmazottak számára, ehelyett a cégeket a törvény arra kötelezné, hogy térítsék meg a munkavállaló munkába járási költségeinek legalább 86 százalékát, ha az saját autója helyett "helyi, elővárosi, regionális, országos közszolgáltatást" vesz igénybe.
Népszava