.jpg)
Kóka János közölte: ellenséges felvásárlási kísérleteket, szabálytalan akciókat tapasztaltak már a magyar tőkepiacon, az azonban rendkívül szokatlan, hogy mindez egy uniós ország kormányának politikai támogatásával történjen.
A magyar miniszter az osztrák gazdasági miniszter vasárnapi nyilatkozatára reagált. Martin Bartenstein az osztrák olajipari vállalat, az OMV - a Mol és a magyar kormány által egyaránt elutasított - felvásárlási szándékával kapcsolatban a Financial Times Deutschland című lapnak kijelentette: Ausztria azt javasolja a magyar kormánynak, hogy vásárolja meg a magyar vállalat részvényeinek 25 százalékát plusz 1 részvényt, azaz szerezzen blokkoló kisebbségi részesedést a Mol-ban. Bartenstein szerint ezzel a magyar kormány politikailag biztosíthatná, hogy ne kerülhessen sor a Mol-nak az OMV által történő átvételére, hanem ehelyett - mint fogalmazott - "egyenlő partnerek közötti összeolvadás" valósulna meg.
A magyar miniszter kifejtette: érti Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szándékát, egy osztrák állami cég be szeretne kebelezni egy magyar magánvállalatot, s ilyenkor az osztrák gazdasági miniszter feladatának érzi, hogy a politika összes fortélyát bevesse. Martin Bartenstein ezért lobbizik Budapesten, Bécsben és Brüsszelben az OMV ellenséges felvásárlási szándéka mellett és a Mol ellen.
Az osztrák gazdasági miniszter most azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy államosítsa a Mol-t, ami rossz megoldás volna. Az üzleti eredmények sem igazolják az osztrák modellt - mondta Kóka János. Hozzátette: a magántulajdonú Mol ma lényegesen hatékonyabb, gyorsabban növekvő társaság, mint az állami befolyás alatt lévő OMV. "Nem vagyunk érdekeltek egy regionális olaj- és gázmonopólium kialakulásában sem, Magyarország továbbra is az egyenlő feltételek mellett folyó verseny mellett van" - fejtette ki Kóka János.
Veres János pénzügyminiszter azt mondta: neki is lennének ötletei, hogy mire költse az osztrák állam az adófizetők pénzét.
A Magyar Köztársaság kormányának álláspontja nem változott: fontosnak tartja, hogy a lakosság ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatok esetében legyen lehetősége a társaság közgyűlésének előzetesen áttekinteni a cég felvásárlására irányuló kísérleteket - függetlenül attól, hogy a felvásárló társaság állami befolyás alatt működő vállalat vagy sem - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő.
A magyar kormány által kidolgozott törvényjavaslat, amely ebből a szempontból semleges szabályozást tartalmaz, az országgyűlés döntésére vár. A javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyekhez hasonlók több uniós tagállam jogi szabályozásában is érvényesülnek, hiszen a jellemző megoldás az Európai Unióban távolról sem az államosítás. A magyar javaslat emellett figyelembe veszi a közösségi jogi irányelveket, valamint az Európai Bíróság gyakorlatát is - közölte Daróczi Dávid.
A Mol is kifejti álláspontját
A Mol Nyrt. az OMV nyilvánosságra került félrevezető állításai miatt tárgyalásokat kezdeményez jelentősebb befektetőivel azért, hogy a magyar társaság álláspontját is megismerjék az ügyben azok, akiben bármilyen aggály merült fel a magyar cég magatartását illetően - mondta Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója. Az igazgató közölte: az OMV érvei az egyesüléssel kapcsolatos szinergiákról nem valósak.
Hozzátette: a Mol részletes és megalapozott számításai szerint a szinergiákat illetően inkább negatív, mint pozitív szám jön ki végeredményként, azaz a kényszereladásokat is figyelembe véve, mindenki veszítene az ügyleten. Az igazgató úgy vélte, hogy az OMV által korábban közölt 400 millió eurós előnyt semmi sem támasztja alá.
Ferencz I. Szabolcs szerint félrevezető, hogy az OMV azt a látszatot kelti, mintha a versenyjogi engedélyek megszerzése nem jelentene gondot. Ezzel szemben a Mol részletes és megalapozott véleményekkel rendelkezik a tekintetben, hogy az egyesülés jelentős kényszerű eszközeladással és finomítói kapacitás-értékesítéssel járna együtt, ami növeli a tranzakció zárásának kockázatait is.
Az igazgató szerint az is félrevezető, ahogyan az OMV beállítja a Mol alapszabályában lévő 10 százalékos szavazati korlátot. Szemben az OMV állításával, ez a szabály az EU egyetlen előírásával sem ellentétes, sőt, Európában több vállalat is alkalmaz a részvényesei által megszavazott, ilyen mértékű szavazati korlátot, mint például az osztrák áramcég, a Verbund. A Verbund esetében 5 százalékos a korlát. Az OMV korábban éppen azt a szintén osztrák társaságot akarta sikertelenül felvásárolni, ahol az osztrák államot tulajdonosként szintén Martin Bartenstein gazdasági miniszter képviseli.
Szavak háborúja?
Piaci elemzők szerint nincs reális esélye annak, hogy a magyar állam ismét részesedést szerezzen a Molban, az osztrák gazdasági miniszter erre vonatkozó hétvégi ötletét a Mol és az OMV közötti kommunikációs harc részének tekintik. Az elemzők abban is egyetértettek, hogy a két olajvállalat egyesülési vitájába az Európai Unió konkrét állásfoglalása hozhatna új elemet.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a magyar kormány inkább törvényi úton próbálja meg szabályozni a Molban való befolyásszerzést. Az osztrák miniszter felvetését a kommunikációs háború részének tekinti, válaszul a Molnak arra az indoklására, hogy azért is elutasítja az egyesülést, mert az OMV-ben állami részesedés van.
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője úgy fogalmazott: az, hogy a kormány a privatizáció után visszavásárolja magát a Molba, szembemegy mindenfajta törvényi szellemiséggel. Az ötletet ő is a kommunikációs harc részének tekinti, amelyben az OMV és az osztrák kormány azt akarja hangsúlyozni, hogy az osztrákok által szorgalmazott OMV-Mol együttműködésben egyenlő felek megállapodásáról van szó.
Az OMV vezetése a múlt héten tárgyalásokat kezdett Londonban a Mol részvényeseivel. A találkozók után a Templeton Asset Management Befektetési Alap jelezte, hogy támogatja az OMV és a Mol egyesülését. A Centaurus Capital befektetési cég levelet juttatott el a Mol vezetőségéhez, amelyben kedvezőnek értékelte az OMV 32 ezer forintos részvényenkénti ajánlatát, egyben felszólította a cégvezetést, hogy ne akadályozza az OMV-vel való kapcsolat szorosabbra fűzését.
Herczenik Ákos szerint az OMV lépése arra jó volt, hogy nyomást gyakoroltasson a Mol menedzsmentre a független befektetők által, hiszen ez az OMV pozícióját erősíti. A szakértő ugyanakkor úgy véli: az OMV-nek továbbra sincs reális esélye arra, hogy megszerezze a kontrollt a Molban. Nem gondolja, hogy a nyomásgyakorlás hatására akár a Mol menedzsmentje, akár a magyar kormány megváltoztatná az álláspontját.
Sarkadi Szabó Kornél szintén úgy látja, hogy az effajta nyomásgyakorlásnak nincs hatása. A kisebbségi tulajdonosok továbbra sem tudnak semmit tenni, a tíz százalékos szavazati korlát miatt nem tudnak többségbe kerülni a közgyűlésen, hiszen a Mol menedzsment és a "baráti kezek" a Mol 42 százalékát ellenőrzik. Az OMV mellett eddig kiálló befektetők pedig összesen nem birtokolnak öt százalékot a Molban - mutatott rá az elemző.
Mindkét elemző az Európai Unió felől érkező állásfoglalásban látja a szituáció megoldását.
Egyetlen esélye van annak, hogy az OMV célt érjen: ha az EU úgy foglal állást, hogy ez a fajta protekcionizmus akár a menedzsment, akár az állam részéről a szabad tőkeáramlást akadályozza - mondta Herczenik Ákos.
Szorul a hurok a Mol körül: egyre több Júdás
Nem egyszerű: most az OMV borult ki
25 milliós bírság az OMV-nek
Lázadás: zavarba hozható a Mol
MTI