Koncesszióban építenék tovább az M3-ast
Az M3-as autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közti szakaszát 30 éves PPP-konstrukcióban (koncesszióban) kívánja megépíttetni a kormány, az erről szóló határozat a Magyar Közlöny legújabb, múlt pénteki dátumot viselő számában olvasható. A kormány határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amelyben felhatalmazást kér a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez.
A kormányhatározat úgy szól, hogy az autópálya "a köz- és magánszféra együttműködése (Public Private Partnership - PPP) keretében" valósul meg. Az út Vajáig 2x2 sávos (26 kilométer), míg azt követően Vásárosnaményig 2x1 sávos (20 kilométer) autóút lesz. A tervezésre, építésre, üzemeltetésre elnyert koncessziós jog 30 évre illeti meg a nyertes koncessziós társaságot.
A koncesszióra kiírt közbeszerzés akkor jelenhet meg, ha a beruházáshoz szükséges terület 90 százaléka rendelkezésre áll. Ennek mielőbbi megvalósulását írja elő a kormányhatározat, felelőssé téve egyebek mellett a földművelésügyi és vidékfejlesztési-, valamint a belügyminisztert is.
Egy másik kormányhatározat a hosszú távú fejlesztések rangsorának első elemévé teszi az M3 ezen szakaszát. Egy múlt évi kormányrendelet ugyanis előírja, hogy a hosszú távú állami kötelezettségvállalást eredményező szerződéseket fel kell venni a Hosszú Távú Fejlesztések Rangsorába. A rangsor fontosság szerinti sorrendben tartalmazza a projektek neveit, a várható éves kifizetések legmagasabb mértékeit - a futamidő tervezett tartamának meghatározásával - valamint a kifizetés forrását biztosító fejezet felügyeletét ellátó szerv (projektgazda) megjelölésével. A határozatban a kormány évi 15,927 milliárd forint éves díjat irányoz elő, a 2011-2039 (29 év) közötti időszakra. Ugyanakkor nem tartalmazza a projektgazda nevét, bár az első határozatból tudni lehet, hogy az a közlekedésért felelős miniszter.
A koncessziós (PPP) szerződés hatálybalépéséhez szükséges a parlament felhatalmazása is. A Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter által jegyzett határozati javaslat szerint a majdan megkötendő koncessziós szerződés fontosabb tartalmi elemeit a parlament elé kell terjesztenie a kormánynak, és bizonyítani kell, hogy a PPP-szerződés gazdaságosabb, mint ha az állam maga lenne a beruházó és üzemeltető. Az állam a nyertes konzorciumnak a koncessziós díj mellett rendelkezésre állási díjat is fizet, ennek az összege azonban a verseny során alakul ki.
Az elkészült út a Magyar Állam tulajdonába kerül az ideiglenes használatbavételi engedély napjától, és ugyanettől az időponttól kell fizetnie az államnak a koncessziós-, valamint a rendelkezésre állási díjat. Az új út is az egységes nemzeti díjszedési rendszer keretében vehető igénybe, várhatóan 2011-től.
Közúti fosztogatók: ne dőljön be a trükköknek!
Minek futnak a nagy beruházások?
16 milliárdos óriásberuházás Nyíregyháza térségében
A kormányhatározat úgy szól, hogy az autópálya "a köz- és magánszféra együttműködése (Public Private Partnership - PPP) keretében" valósul meg. Az út Vajáig 2x2 sávos (26 kilométer), míg azt követően Vásárosnaményig 2x1 sávos (20 kilométer) autóút lesz. A tervezésre, építésre, üzemeltetésre elnyert koncessziós jog 30 évre illeti meg a nyertes koncessziós társaságot.
A koncesszióra kiírt közbeszerzés akkor jelenhet meg, ha a beruházáshoz szükséges terület 90 százaléka rendelkezésre áll. Ennek mielőbbi megvalósulását írja elő a kormányhatározat, felelőssé téve egyebek mellett a földművelésügyi és vidékfejlesztési-, valamint a belügyminisztert is.
Egy másik kormányhatározat a hosszú távú fejlesztések rangsorának első elemévé teszi az M3 ezen szakaszát. Egy múlt évi kormányrendelet ugyanis előírja, hogy a hosszú távú állami kötelezettségvállalást eredményező szerződéseket fel kell venni a Hosszú Távú Fejlesztések Rangsorába. A rangsor fontosság szerinti sorrendben tartalmazza a projektek neveit, a várható éves kifizetések legmagasabb mértékeit - a futamidő tervezett tartamának meghatározásával - valamint a kifizetés forrását biztosító fejezet felügyeletét ellátó szerv (projektgazda) megjelölésével. A határozatban a kormány évi 15,927 milliárd forint éves díjat irányoz elő, a 2011-2039 (29 év) közötti időszakra. Ugyanakkor nem tartalmazza a projektgazda nevét, bár az első határozatból tudni lehet, hogy az a közlekedésért felelős miniszter.
A koncessziós (PPP) szerződés hatálybalépéséhez szükséges a parlament felhatalmazása is. A Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter által jegyzett határozati javaslat szerint a majdan megkötendő koncessziós szerződés fontosabb tartalmi elemeit a parlament elé kell terjesztenie a kormánynak, és bizonyítani kell, hogy a PPP-szerződés gazdaságosabb, mint ha az állam maga lenne a beruházó és üzemeltető. Az állam a nyertes konzorciumnak a koncessziós díj mellett rendelkezésre állási díjat is fizet, ennek az összege azonban a verseny során alakul ki.
Az elkészült út a Magyar Állam tulajdonába kerül az ideiglenes használatbavételi engedély napjától, és ugyanettől az időponttól kell fizetnie az államnak a koncessziós-, valamint a rendelkezésre állási díjat. Az új út is az egységes nemzeti díjszedési rendszer keretében vehető igénybe, várhatóan 2011-től.
Közúti fosztogatók: ne dőljön be a trükköknek!
Minek futnak a nagy beruházások?
16 milliárdos óriásberuházás Nyíregyháza térségében
MTI
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
