Kontrák és rekontrák: össztűz alatt a kormány az árak miatt

Megjegyezte: a benzin és a gázolaj literenként 103,5, illetve 90 forintos jövedéki adójából származó 21, illetve 18 forintos áfa jelenleg az autósok pénztárcáját terheli; az MDF javaslata ennyivel csökkentené az üzemanyagárakat literenként.

Az MDF által elküldött háttéranyagában az szerepel: a benzin hazai éves forgalma 1,6 milliárd liter, így a 2008. januári, 285 forintos átlagos benzinárral számolva a központi költségvetés éves áfa-bevétele 78 milliárd forint. Az MDF javaslatának elfogadása, a jelenlegi 312 forintos literárral számolva, mindössze 14 milliárd forint bevételkiesést jelentene, viszont annál komolyabb mértékben csökkentené a fuvarozók és az autósok egyre elviselhetetlenebb terheit - írták.

Mint olvasható, hasonló a helyzet a gázolajjal is, melynek hazai éves forgalma 1,5 milliárd liter, amely a központi költségvetésnek 80 milliárd forint áfa-bevételt jelent. Amennyiben az MDF javaslatát elfogadják, a következő félévben, a jelenlegi 333 forintos literárral számolva, csupán 12 milliárd forinttal kevesebb bevétele lesz a költségvetésnek - áll az anyagban.

Herényi Károly szerint a költségvetés bevételkiesését pótolja, hogy a növekvő üzemanyagárak megjelennek az élelmiszerek árában, hiszen a termelők és a szállítók nem tehetnek mást, mint azt, hogy megnövekedett költségeiket továbbhárítják a fogyasztókra.

Budai Bernadett kormányszóvivő közleményében úgy reagált, hogy a felvetés uniós szabályokba ütközik, az általános forgalmi adó alapjának meghatározását a tagállamokra kötelező közösségi irányelv szabályozza. A jövedéki adót érintő uniós szabállyal ellentétes fideszes felvetést most a közösségi áfa-szabályozással ellentétes MDF-es elképzelés követi. Az illúziókeltés helyett pedig a valódi megoldásokat volna célszerű keresni - áll a közleményben.

Az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedésének kezelésére sok lehetőség áll rendelkezésre, de a kormány a cselekvés helyett a kifogásokat keresi, eközben gyakran az uniós szabályokat teszi felelőssé - mondta sajtótájékoztatóján Szájer József. A kormányszóvivő úgy reagált: Szájer József az Orbán-kormány mulasztását kéri számon a jelenlegi kormányon.

A Fidesz európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: a kormánynak szabad mozgástere van a benzin jövedéki adójának csökkentésére, mert míg jelenleg Magyarországon ezer literenként 412 euró jövedéki adót kell fizetni a benzinért, addig az unió minimálisan csak 359 eurót vár el. A politikus kijelentette, hogy az uniós szabályok nem akadályozzák a benzin jövedéki adójának csökkentését.

Az MTI kérdésére - 2003-ban nemzeti minimumként befagyasztott magyar jövedéki adószint a benzin esetében magasabb volt, mint az unió által elvárt minimum - Szájer József azt mondta, a 412 és a 359 euró között jelentős eltérés van és ő ezt hívja mozgástérnek. Hozzátette: a gázolaj esetében ez nincs meg.

Arra is kitért, hogy más országoknál, ahol az EU-s minimumhatárok kötik a kormányokat, más módon keresnek mozgásteret. Ez alapján ha a gázolajon kívül bármi másnál lenne uniós korlát, azokban az esetekben is meg lehetne találni a mozgásteret, de ehhez politikai akaratra volna szükség. Szájer József sajtótájékoztatóján példaként említette, hogy Spanyolországban 55 millió eurót különítettek el a sofőrök korkedvezményes nyugdíjára, Nicolas Sarkozy francia elnök javaslatot tett az üzemanyagadó maximalizálására, míg Malajzia több mint 300 millió dollárt különített el a kompenzációra.

A néppárti EP-képviselő másik lehetséges megoldásként az áfa csökkentését említette. Szájer József utalt arra, az unió lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek körére kedvezményesebb besorolást alkalmazzanak, így csökkenthető a háztartási energia és az élelmiszerek áfája. Felhívta a figyelmet arra, hogy magas inflációjú korszak köszönt be, és a változások kihívás elé állítanak minden országot. Leszögezte: ahhoz, hogy Magyarország sikeresen meg tudjon birkózni ezekkel a kihívásokkal, cselekvőképes kormányra és erős gazdaságra lenne szükség, de - mint mondta - jelenleg egyikkel sem rendelkezünk.

Szájer József emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormány tízszer emelte a gáz árát és kedden újabb drágulás lép életbe. Szerinte a kormány "alkalmatlanságának és tehetetlenségének" következményeként Európában Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek. Megjegyezte: az élelmiszerek ára átlagosan 13,5 százalékkal nőtt, ezen belül az alapélelmiszereké 20-40 százalékkal, miközben a reálbérek 5, a reálnyugdíjak pedig 3,8 százalékkal csökkentek. A fideszes EP-képviselő szólt arról is, hogy a drágulás miatt a szakértők szerint körülbelül 30 milliárd forint plusz folyik be az államkasszába.

Budai Bernadett kormányszóvivő úgy reagált, hogy Szájer József az Orbán-kormány mulasztását kéri számon a jelenlegi kormányon, hiszen 2001-ben elmulasztotta - az uniós csatlakozási alapszerződés adózási fejezetének lezárásakor - megőrizni az üzemanyagok jövedéki adójának alacsonyabb szintjét. Mindemellett az Orbán-kormány volt az, amely 1998-tól kezdve minden évben emelte mind a gázolaj, mind a benzin jövedéki adóját. Jelenleg ezzel szemben ugyanakkora jövedéki adót számítanak fel az üzemanyagokban, mint 6 évvel ezelőtt.

Az uniós pénzügyminiszterek 2005 szeptemberében Manchesterben azt a közös álláspontot fogadták el - s ehhez tartja is magát valamennyi ország azóta - hogy áremelkedésre egyetlen uniós ország sem reagál az adómértékek csökkentésével. A kormány a jelenlegi helyzetben a rászorulókat szociális alapon kívánja támogatni. Ennek érdekében tesz már jelenleg is intézkedéseket, amit többek között a hazai fuvarozókkal kötött megállapodás jelez - olvasható Budai Bernadett közleményében.

Ingünk-gatyánk rámegy a megújuló energiákra?
A fiatalok letették a slusszkulcsot
Benzinsokk: már nem bírja a pénztárca a padlógázt
Vállalhatatlan benzinár: reszkessetek, spekulánsok
A forint eddig megmentett minket a legrosszabbtól

MTI