Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Könyvet írt rólunk az OECD: mi lesz a sztori vége?
Magyarországnak egyszerre van szüksége költségvetési konszolidációra és szerkezeti reformokra - többek között ezt tartalmazza az OECD rólunk írt tanulmánykötete.
Magyarországnak egyszerre van szüksége költségvetési konszolidációra és szerkezeti reformokra: ezek azonnal növelik a bizalmat és kamatcsökkentést tesznek lehetővé, és középtávon növelik az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésének esélyét. Ha mindezt gyorsan és eltökélten kezelik, akkor a magyar konvergencia-folyamat ismét erőre kap, kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődésre támaszkodva - ezek a nemzetközi Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön megjelent, "Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért" című tanulmánykötetének fő megállapításai.
A kötet előszavában az OECD főtitkára, Angel Gurría hangsúlyozta, hogy az elemzéssel a szervezet segíteni akarja a megoldások keresését azokra a gondokra, amelyekkel Magyarország szembekerült.
Az alapokat elemezve az OECD szakértői megállapítják, hogy 1989 óta Magyarország "nagyrészt" tervgazdaságból átalakult olyan gazdasággá, amelyben a piaci erőknek van "meghatározó szerepük". Stabil parlamentáris demokrácia alakult ki, és a törvények uralma, a szabályozási környezet minősége, a kormányzás hatékonysága, a politikai stabilitás, az elszámoltathatóság és a korrupció ellenőrzés alatt tartása tekintetében Magyarország a jó középmezőnyben van az OECD-átlagon belül.
A gazdaság nyitott, az export és az import együtt a GDP 155 százalékát teszi ki - ez jobb arány, mint amit a hasonló méretű OECD-országok többsége elért -, és a feldolgozóiparban a hozzáadott érték mintegy 60 százalékét külföldi tőke termeli, ami bizalmat fejez ki az ország jövőbeli fejlődése iránt.
Az OECD szakértői úgy látják, hogy a magyarországi államháztartási hiányt mindenképpen 3 százalék alá kell levinni és ezzel párhuzamosan, következetesen meg kell valósítani az elkezdett reformokat - mondta Aart de Geus, az OECD helyettes főtitkára.
Szükségesnek tartják azt is, hogy Magyarországon a közszférában további létszámleépítés valósuljon meg.
Verses János pénzügyminiszter kiemelte, az elkészített OECD tanulmány legfontosabb üzenete az, hogy folytatni kell a fiskális konszolidációt, de emellett tartani kell a gazdasági egyensúlyt, illetve azt javítani kell. Egyúttal hozzátette, az OECD tanulmányból is kiderül, a reformok folytatása növeli az üzleti szféra bizalmát Magyarország iránt.
Kérdésekre válaszolva az OECD jelenlévő szakértői elmondták, erre évre 1,5-2 százalék körüli gazdasági növekedést várnak Magyarországon, jövőre 3-3,5 százalék között lehet a gazdasági bővülés, ez azonban függ a gazdaságpolitika továbbvitelétől, illetve a nemzetközi gazdasági környezet hatásaitól.
A szükséges szerkezeti reformokkal szemben azonban nagyobb a politikai ellenállás, mint 1989 után, amikor a rendszerváltás széles nemzeti konszenzusra támaszkodott. Márpedig a reformhoz az ideológiai különbségek félretételére, sokpárti egyetértésre lenne szükség a politikai pártok és más érdekeltek között, írták az OECD elemzői. Az OECD tapasztalata az, hogy kötelező tanácsadói funkcióval felruházott alkalmi tanácskozó testületek, amelyekben a kormányzat és a többi érdekeltek képviselői ülnek össze, "kritikus tömget" képezhetnek a reformok mellett, írták a szakértők. Továbbá kitartásra van szükség, tették hozzá, nehezményezve, hogy az utóbbi 16 évben a közszféra hiányának átmeneti csökkenései, majd újabb növekedései hűen követték a parlamenti ciklusokat.
A szükséges államháztartási kiigazítás ára a lelassult gazdasági növekedés, vagyis Magyarország viszonylag nehéz gazdasági helyzetben van, ettől azonban a fő feladatok nem változtak: a közfinanszírozást rendbe kell tenni, gyorsítani kell a munkahelyteremtést és meg kell reformálni a társadakombiztosítást, együtt a költségvetési konszolidáció sikerre vitelével.
A legközelebbi feladat a költégvetési konszolidáció. Középtávon azonban a kormányzat teljesítményét nem csupán a költségvetési egyensúly puszta fenntartásán kell majd mérni, hanem a kiadások minöségén és a forrás, azaz az adórendszer hatékonyságán. Hatékonyabbá kell tenni a legfontosabb ellátórendszereket - az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a jóléti támogatásokat és az oktatást -, miközben csökkenteni kell az adórendszer torzulásait. Sok a teendő az üzleti környezet javításában és a közigazgatás hatékonyságának növelésében is. Mindezek - együtt a környezet védelmével - teremthetik meg a fenntartható növekedés feltételeit, írták az OECD elemzői.
Magyarországon a foglalkoztatás aránya alacsony, ezért csökkenteni kell a munka viszonylag nagy adóterhelését, különösen a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásait.
Az OECD tanulmánya akkor készült, amikor még napirenden volt a közfinanszírozás és a magántőke társítása a kötelező egészégbiztosításban. Az OECD szakértői megjegyzik: még nem lehet tudni, bebizonyosodnak-e az ilyen rendszer tervezett előnyei ott, ahol piaci versenyt teremtettek a kötelező egészségbiztosításban, nevezetesen Hollandiában és Szlovákiában.
Azt viszont kutatási eredmények már többé-kevésbé kimutatták, hogy ahol az 1990-es évek közepén versenyt támasztottak egészségbiztosítási alapok között - szintén Hollandiában, továbbá Németországban, Izraelben és Svájcban -, a kockázat-kiigazítás tökéletlensége miatt van ösztönzés a kockázatok közötti válogatásra, ami veszélyeztetheti a szolidaritást és az ellátás minőségét és hatékonyságát.
A további nyugdíjreform lehetséges irányát vizsgálva az OECD emlékeztet, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az OECD-országok között. A jelenlegi rendszer erőteljes jövedelmi ösztönzést tartalmaz a korai nyugdíjba menéshez, miközben implicit módon keményen adóztatja a korhatáron túli munkát, ily módon torzítja az egyéni döntéseket, állapították meg a szakértők, és hozzátették, hogy a jóléti támogatási rendszer szintén inkább a formális munkavállalás ellen ható ösztönzést tartalmaz.
Az üzleti környezet javításának teendőit vizsgálva az OECD emlékeztet a Világbank üzletemberek között végzett felmérésére, amely szerint Magyarország 178 ország sorában a 127-ik az értékteremtés általános "akadályozottságát" illetően, és a legrosszabbak között van az adóterhek, a befektetők védelme és az engedélyezési eljárások tekintetében, és az üzletalapítás "könnyűségében" is a 67-ik helyre szorul. Ezek a problémák a kormányzat ellenőrzési, illetve szabályozási felelősségébe tartoznak, írták az OECD elemzői.
A közigazgatás bonyolultságának csökkentése és célirányosabbá tételére az OECD javasolja, hogy a reform túlpolitizálásának enyhítése végett az érdekeltek e téren is mindinkább próbálkozzanak a "kerekasztal" módszerrel és más mechanizmusokkal, amelyek szenvedélymentesebb és objektív vitát tesznek lehetővé.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Magyarországnak egyszerre van szüksége költségvetési konszolidációra és szerkezeti reformokra - többek között ezt tartalmazza az OECD rólunk írt tanulmánykötete. 
Ezt előbb Donald Trump kürtölte világgá, amit aztán Pakisztán miniszterelnök-helyettese és India külügyminisztere is megerősített. 
