A biztos még az áprilisi országgyűlési választás kitűzése előtt adta közre ajánlását a választási kampánnyal összefüggő adatkezelésről. Állásfoglalásában a biztos felhívta a figyelmet arra: ahhoz, hogy valaki egyéni jelöltként indulhasson a voksoláson, 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie, a 176 egyéni választókerületi indításhoz tehát minimálisan 132 ezer ajánlószelvény szükséges az országgyűlési választásokon.
A biztos emlékeztetett rá: a pártok a tapasztalatok szerint nem elégednek meg a minimálisan megkövetelt számú ajánlószelvény összegyűjtésével, hiszen minden további ajánlás megszerzésével riválisaik esélyét csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a meghatározó pártok birtokába több százezer ajánlószelvény kerülhet, "ami a kezelt személyes adatok mennyiségét tekintve az országos nyilvántartások méretével vetekszik".
Ön szerint változást hoz az új kormány? Szavazzon! |
A biztos szerint az, hogy az ajánlószelvényen fel kell tüntetni a választópolgár nevét, lakcímét és személyazonosítóját, "a szükségesnél jobban korlátozza a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogot, nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvárásainak". Jóri András szerint a rendszer nem tudja garantálni az adatbiztonságot sem, a gyűjtés és tárolás decentralizált jellege, az adatkezelés ellenőrizhetetlensége miatt. Az adatok lakóhelyi gyűjtése lehetőséget ad továbbá a polgárok preferenciájának rögzítésére, jelentse ez akár az ajánlószelvény rendelkezésre bocsátását, vagy annak megtagadását.
A jelenlegi rendszer adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan, mert nagy a lehetőség a visszaélésekre - állapította meg az adatvédelmi biztos, aki szerint korszerű, a személyes adatok kezelését nem igénylő módszert kellene bevezetni, és szükség lenne a kezelt adatok mennyiségének csökkentésére. Ezért felhívta a jogalkotót, hogy a választásokat követően tekintse át, és ajánlásainak megfelelően módosítsa a választást megelőző ajánlás rendszerét.
Ön megkapta a kopogtatócédulát?
Kopogtatócédulák: tilos a zaklatás
MTI