Kukoricaintervenció: nekünk lett igazunk

Magyarország keresete nyomán részlegesen megsemmisítette az Európai Unió Elsőfokú Bírósága Luxembourgban csütörtökön kihirdetett ítéletében az Európai Bizottságnak a kukoricaintervenciós kritériumok szigorítására irányuló rendeletét.

A magyar beadvány kifogásait megerősítve a testület úgy ítélte meg, hogy a brüsszeli bizottság, mivel az érintett termelőket nem tájékoztatta megfelelő időben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetéséről, megsértette a termelők jogos bizalmát.

Az Európai Bizottság tavaly október 18-án november elsejei alkalmazási kötelezettséggel fogadta el azt a vitatott rendeletet, amely a korábbi minőségi követelmények (törtszem, túlhevült szemek és nedvességtartalom) szigorítása mellett új kritériumot - a fajsúlykövetelményt - vezetett be a kukoricára vonatkozóan. A meghatározott fajsúlyérték azonban átlagos időjárású években a magyar termés 90 százalékát kizárná az intervencióból, miközben Magyarország az EU kukoricaintervenciós rendszerének legnagyobb termelője.

A kormány ezért nyújtott be keresetet a uniós bíróságnak, azzal a törekvéssel, hogy vonják vissza a fajsúlykövetelményt.

Ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság - amely kizárólag az uniós jogot vagy intézményeket érintő ügyekkel foglalkozik - megállapította, hogy a megtámadott rendelkezések "azáltal, hogy a kukorica fajsúlyára vonatkozó új minőségi követelményt tizenkét nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt vezették be, vagyis olyan időpontban, amikor a termelők már elvetették a kukoricát, és a termés fajsúlyát már nem tudták befolyásolni, hátrányos következményekkel jár az érintett termelők beruházásaira, mivel alapvetően megváltoztatták a kukoricára vonatkozó intervenciós feltételeket".

A bíróság azt is megállapította, hogy bár a rendelet szerint a korábban alkalmazott minőségi követelmények szigorítása azért volt szükséges, hogy az intervenciós termékeket a minőségromlással szemben ellenállóbbakká és a későbbi felhasználásra alkalmasabbakká tegyék, "a rendelet nem mondja ki világosan és kifejezetten, hogy a fajsúlykövetelmény bevezetése mennyiben irányul a kukoricára vonatkozó minőségi követelmények szigorítására is". Így "a rendelet nem hivatkozik arra, hogy a fajsúly a kukorica egyik minőségi kritériumát képezi, és nem fejti ki, hogy ez a tényező mennyiben tekinthető relevánsnak a kukorica minőségének értékelésekor".

A sajtóközlemény szerint az Elsőfokú Bíróság kiemelte: "a bizottság azon érve, miszerint a fajsúly a kukorica minőségének értékelése szempontjából annyiban releváns, amennyiben az befolyásolja a kukorica tápértékét, nemcsak hogy nincs alátámasztva semmilyen bizonyítékkal, hanem ezenkívül az Elsőfokú Bíróság rendelkezésére bocsátott iratok is ellentmondanak neki, ezért a rendeletről meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved".

A minőségi követelményekről folyó vitát időközben jelképessé tette, hogy nem sokkal a vitatott rendelet kiadása után az Európai Bizottság a kukoricaintervenciós rendszer teljes megszüntetésére tett javaslatot. Ezt az EU-tagországok erőteljes magyar lobbizás hatására elutasították, és abban állapodtak meg, hogy az idén még mintegy 1,5 millió tonna - országok között nem felosztott - gabonaintervenciós keretet hagynak jóvá az unióban, jövőre a keretet 700 ezer tonnára csökkentik, és az intervenciós rendszert csak 2009-ben szüntetik meg.

Az Elsőfokú Bíróság határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezés nyújtható be az Európai Közösségek Bíróságához.

Magyar agrárexport: rekordok után az olimpia a cél
Gráf: lesz munkájuk a pályakezdő gazdáknak
Fogy az intervenciós magyar kukorica

MTI