A társasági és osztalékadóról szóló törvény értelmében a beszámítható adó nem haladhatja meg az adott külföldi jövedelemre eső átlagos adókulcs szerint kiszámított fizetendő adót. A beszámítás módszerét egy nemrég megjelent PM-APEH iránymutatás részletezi.
A jogszabály a jövedelem fogalmán a társasági adótörvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározott adóalapot érti, így a figyelembe vehető bevételt csökkenteni kell a közvetlenül kapcsolódó költségekkel, a közvetetten kapcsolódó költségek külföldi jövedelemre osztható részével, a kapcsolódó, adóalapot csökkentő tételekkel, és növelni kell a kapcsolódó adóalapot növelő tételekkel.
Így a beszámítási korlát meghatározásakor alkalmazható jövedelem a külföldi adó alapjául szolgáló jövedelem mértékénél akár lényegesen kisebb is lehet. Amennyiben a beszámítható adó alapja kevesebb, mint a külföldről származó jövedelem, nem lehet a teljes, külföldön levont adót beszámítani a magyarországi adóteherbe.
A rendelkezés az átlagos adókulcsot úgy határozza meg, mint az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó és a társasági adóalap hányadosát. Így amennyiben a társaság adókedvezményt vesz igénybe, ez az arány 16 százaléknál alacsonyabb lesz. A beszámítási korlát meghatározásakor tehát vizsgálni kell mind a figyelembe vehető jövedelmet, mind az alkalmazandó átlagos adókulcs mértékét - figyelmeztet a PwC.
Az orosz hadsereg újra támadta Ukrajna civil infrastruktúráját az ország egész területén, így eljutottak a támadó eszközök a magyar határ közelébe is. 
