Külföldi energiacégekre is vonatkozik a tulajdonosi szétválasztás

Külföldi tulajdonú, de az Európai Unióban tevékenykedő energiaipari cégekre is vonatkozik a szektor további liberalizációjához szükségesnek látott tulajdonosi szétválasztás, azaz a termelői és az elosztói tevékenység elkülönítésének terve - jelentette be az Európai Bizottság szóvivője.

Az EU végrehajtó testülete három hét múlva ismerteti erről készülő javaslatát, amely friss lapértesülések szerint jogi biztosítékokat igyekszik nyújtani arra is, hogy külföldi vállalatok ne használhassák ki a tervezett új EU-szabályokat saját terjeszkedésükre.

Egyelőre még az EU-tagországok között sincs egyetértés abban, szükség van-e a szétválasztásra, és ha igen, milyen szinten - márpedig a bizottság jövendő javaslatait a 27 tagállamnak el kell fogadnia. A szakminiszterek e témáról folytatott utolsó vitájában az derült ki, hogy a tagországok többsége egyelőre nem támogatja a kötelező szétválasztás opcióját.

Magyarország is azon tagállamok közé tartozik, amelyek egyelőre tartózkodással kezelik a szétválasztásra vonatkozó elképzeléseket. A honi álláspont szerint azokban a tagállamokban, ahol úgynevezett vertikális összekapcsolódásról van szó (ilyen Magyarország is), különösen körültekintően kell eljárni.

A tagországok többsége most a bizottság említett állásfoglalására vár. A brüsszeli testületnek kellene egyebek között döntenie arról, hogy a szétválasztás piaci, jogi vagy műszaki megközelítésű legyen-e. Elképzelhető, hogy a szétválasztás két szinten zajlik majd, úgynevezett átviteli szinten és az alacsonyabb, a fogyasztókhoz közelebbi, elosztási szinten. Korábbi eszmecseréken különösen az elosztási szintű szétválasztás váltott ki ódzkodást a tagországok körében.
 
Fidesz: drámai áramár-emelés jön!
Történelmi tőzsdei tett: szabad lesz a váltás
Egyáltalán jó valakinek a globalizáció?

MTI