Külpiacok: Magyarország, merre fordítod a fejedet?

"Lehetséges külgazdasági expanzió - kilábalás a válságból" címmel rendezett szakmai ülést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya szerda este a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) épületében. Az eseményen részt vett Dr. Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke, Dr. Inotai András, az MTA világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Dr. Becsey Zsolt, az NGM államtitkára valamint Nyíri István az MKT szakosztályi elnöke.

A beszélgetés meghívott előadói mind egyetértettek abban, hogy külgazdasági stratégia nem létezhet a hazai vállalkozások helyzetbehozása nélkül, elsősorban a magyar kkv-k fejlesztése égető probléma. Abban is megegyeztek, hogy a külgazdasági programok kormányzati szinten eddig mostohán voltak kezelve, a válság viszont megmutatta mekkora potenciál rejtőzik a külgazdasági kapcsolatok élénkítésében - még akkor is, ha 2009-ben először az exportorientált gazdaságok "fogtak padlót".

Nyíri István bevezetőjében elmondta, hogy az MKT korábbi szakmai fórumain már kirajzolódott egy olyan álláspont, miszerint a GDP-hez viszonyított magas államadósság mellett is lehetőség van külgazdasági expanzióra, sőt az nagyban tudja támogatni a növekedést, vagyis a válságból való kilábalást.

"Erős hazai vállalatokra van szükség"

Becsey Zsolt, a rendezvénynek helyt adó Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint elsődleges kérdés a hazai vállalati szektor megerősítése. Szerinte ez az egyik legnagyobb tanulsága a görög válságnak is. Görögországban a helyi vállalkozói szféra ugyanis meglehetősen gyenge (illetve szezonális a turizmus kiemelt szerepe miatt), a válság így elsöprő erővel hatott az ország gazdaságára. Kompetitív és erős kkv-kra van szükség, de a mai magyar vállalatstruktúra szétzilált, mondta az államtitkár. Ezért szerinte egy olyan gazdaságilag nyitott országban is, mint amilyen Magyarország szükség van az állam erősebb szerepvállalására. "Három dologra van most módunk ugyanis - folytatta -, beindítani a növekedést, ezzel együtt bővíteni a foglalkoztatást; féken tartani a belső egyensúlyt; valamint megteremteni a külső egyensúlyt. A 70-es évek óta ilyen vállalkozásba magyar kormány még nem kezdett bele" - mondta Becsey. Az államtitkár szerint a növekedés a kulcs: "én hiszek a kinövekedéses politikában". A külgazdaságnak közvetlenül hozzá kell járulnia a külső egyensúly megteremtéséhez, hogy olyan állapotba kerüljön a magyar gazdaság, hogy hosszú távon a külpiacokról is finanszírozható legyen. Az államtitkár ezzel már utalt arra a 2 milliárd eurós hitelrészletre is, amit jövő ősszel a költségvetésből vissza kell fizetnie az Uniónak.


Kiemelte, hogy nem csak GDP-, hanem GNI (nemzeti jövedelem) növekedésre is szükség van, mert a vállalatok erős profittermelő képessége javíthatja az egész ország jövedelemtermelő  képességét is. Az erős vállalati réteg megteremtésében pedig az államnak kell a legtöbbet tennie, hiszen olyan kkv-kra van szükségünk, melyek megállják a helyüket az exportpiacokon.

Nincs szó bezárkózásról Az államtitkár sietett hozzá tenni, hogy a belső vállalati struktúra átalakítása nem jelent elzárkózást, sőt. "Legyünk nyitottak, de tudnunk kell, hogy hol vagyunk nyitottak" - hangsúlyozta. Helyzetbe kell hozni a cégeket, hogy exportorientáltak legyenek, és hogy képesek legyenek versenyre kelni az itt jelenlévő külföldi vállalatokkal szemben is. "Abban viszont etatista vagyok, hogy ehhez az államnak kell segítséget nyújtania" - zárta mondandóját az államtitkár.

"Új gondolkodásmódra van szükség"

Fekete István, aki a Joint Venture Szövetségen keresztül a multinacionális és hazai cégeket is ól ismeri, elmondta, hogy a honi vállalkozók mentalitásával van a legnagyobb probléma. Hiányzik Magyarországon a vállalati kultúra, a menedzsment kultúrája. "Persze beszélhetünk a szűk piacról, vagy a hitelhez jutás nehézségeiről, ezek valóban mind fennállnak. Az elsődleges problémát én azonban abban látom, hogy a honi cégek gondolkodása rossz. Kevesen akarnak értéket létrehozni vagy gyarapítani saját cégük értékét. A hosszú távú gondolkodás hiánya pedig megbénítja az amúgy is szétzilált vállalati szektort".

Külgazdasági stratégia: van-e állami intézményrendszer?

Szavai igazolására Fekete elmondta, hogy a hazai mintegy 500 ezres kkv-szektor szereplői közül nagyjából 200 ezer végez valós tevékenységet. Ezeknek közel egytizede tesz hozzá valóban a GDP értékéhez, viszont ezeknek csak a negyede tehető exportképessé. Tehát 5000 olyan magyar cég van, aki helyt tudna állni a külpiacokon - van hova fejlődni. Az exportképesség hiányának felszámolása azonban hosszú tanulása folyamat - mint Fekete István fogalmazott - és nélkülözhetetlen hozzá az erős kormányzati támogatás.

Nagy segítség lehetne egy állami kereskedőház létrehozása - vetette fel. Egy ilyen közvetítő intézmény felállításáról jelenleg is vannak tervek az NGM-ben, de a költségvetési vita dönti el, hogy lesz-e erre közel 1 milliárd forint - tette hozzá Becsey államtitkár. A Joint Venture Szövetség amúgy már a múltban is több javaslatot tett arra, hogy a külpiacokra vágyó cégek menedzselésére létrehozott ITD Hungaryt alakítsák át egy "egyablakos szolgáltatóvá", ahová nyugodtan fordulhatnak a külföldi befektetők is. Becsey megerősítette, hogy folyik az állami tulajdonban lévő cég hivatallá alakítása, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni. Az ITD eddig amúgy főleg a külpiacok feltérképezésében volt a hazai cégek segítségére, illetve a partnerkapcsolatok kialakításában.
A minisztériumban igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni a külgazdasági stratégiára, a dolgukat a 30%-os létszámleépítés nehezíti - mondta el Becsey Zsolt.

Fekete szerint szükség van arra is, hogy a hazai vállalatok még jobban legyenek informálva, és hogy ne vesszenek el a pályázati rendszerek sűrűjében. Becsey szerint is itt lehet a leginkább segíteni a hazai cégeket, például abban, hogy minél több közbeszerzésben részt tudjanak venni (a hazai cégek ebben nem élvezhetnek előnyt, hiszen ezt uniós szabályok tiltják).

"Vegyük észre, a magyar gazdaság versenyképes!"

Inotai András előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok versenyképesek, a külkereskedelmi aktívumunk ennek ékes bizonyítéka. Igaz ugyan, hogy a válság először az exportorientált gazdaságokat tépázta meg, ebből Németországnak, Kínának vagy éppen Magyarországnak ugyanakkora visszaesése (nagyjából 25-30%) keletkezett, de ezek a gazdaságok "rekord gyorsasággal regenerálódtak 2010-ben". Élő példa erre az Unióban egyedüliként 3%-os növekedést felmutatni képes Németország, ahol a GDP-bővülés 85%-át az export adta.


Előre farkast kiáltottak tehát azok, akik tavaly temetni kezdték az exportorientált modellt. A magyar külkereskedelmi többlet ebben az évben elfogja érni a soha nem látott 5 milliárdos aktívumot. Inotai szerint ez akkora többlet, amiből még az orosz vagy kínai passzívumot is képesek vagyunk fedezni - ez már külgazdasági stratégia kérdése.

Kelet vagy nyugat?

A professzor szerint nincs igaza azoknak, akik "csökkenteni akarják a magyar gazdaság nyitottságát," ez az EU-ban amúgy is szinte lehetetlen vállalkozás lenne. Meg kell határozni inkább a fő irányokat, ki felé forduljon Magyarország?

"Megoldás lehet a keleti szél?" - tette fel a kérdést. Hihetetlenül dinamikus volt a kínai növekedés, a magyar-kínai kereskedelem aktívuma idén elfogja érni az 1 milliárd eurót, de ez a teljes külkereskedelmünknek csak 1,5%-a - magyarázta Inotai. "Magyarország fő exportcélpontja nem lehet más mint az EU, a nyugati hajóra kell tehát felszállnunk"- mondta. Szerinte az exportszerkezet kapcsán a hazai hozzáadott értéket kell növelni a versenyképességhez, és egyetértve a többi előadóval ő is támogatta a hazai cégek helyzetbehozását.
"Elsősorban mentális váltásra van szükség, de ne legyenek illúzióink, ez nem fog menni pár év alatt. Akár két generációnyi időre is szükségünk lehet ez elengedhetetlen váltáshoz" - tette hozzá.

Inotai a hazai vállalkozásfejlesztésre költené az uniós támogatásokat. El kellene érni, hogy a multiknak beszállító magyar cégek kiváltság az importot, és hogy idővel annyira megerősödjenek, hogy kinőhessenek a beszállítói szerepből - fejtegette. Mindehhez persze az államnak biztosítania kell a megfelelő infrastruktúrát. Inotai erősítené a kapcsolatokat a transznacionális vállalatokkal is. "A magyar export 26%-a irányul német cégek felé, de ezek az áruk nem mind Németországban érnek célt" - magyarázta.

Privátbankár - Zsiborás Gergő