"Kulturáltan Gyurcsány-ellenes" hangulat a frakcióülésen

Mesterházy Attila pártelnök bejelentette: a képviselőcsoport minden tagja megerősítette, hogy továbbra is az MSZP-ben kíván politizálni, és elfogadhatatlannak tartja, hogy közülük bárki másik pártot szervezzen vagy támogasson. Döntöttek arról, hogy lesz pártszavazás, de nem biztos, hogy csak a Gyurcsány-platform által kezdeményezett kérdésekről.

A kibővített frakcióülést - amelyen az elnökség tagjai is részt vettek - eredetileg azért hívták össze, hogy átbeszéljék a volt miniszterelnök pártszavazási kezdeményezését, új helyzetet eredményezett azonban a Magyar Nemzet szerdai cikke, amely szerint már februárban megalakult az a Demokrata Párt nevű szerveződés, ahol vezető tisztséget tölthet be a volt miniszterelnök. (A korábbi kormányfő - a Bloomberg hírügynökség jelentése szerint - a múlt héten külföldi újságírók előtt arról beszélt, hogy új politikai mozgalmat alapíthat, ha kudarcot vall az MSZP átalakítására tett "utolsó erőfeszítés".)
   
Az ülés egyik résztvevője szerint a szerdai maratoni frakcióülés "kulturáltan Gyurcsány-ellenes" hangulatban zajlott, többen azonban élesen bírálták a volt miniszterelnököt. "Elfogyott a türelem Gyurcsánnyal szemben" - így írta le a hangulatot egy MTI-nek nyilatkozó szocialista politikus. Szerinte a frakciótagok többsége megelégelte, hogy a volt kormányfő folyamatosan azt vágja a szemükbe, hogy "korruptak, a múlt emberei, és képtelenek a megújulásra", az általa kezdeményezett pártszavazással és egy új párt megalapításának lebegtetésével pedig sokaknál "elszakadt a cérna".
   
A frakcióülésen többen Gyurcsány szemére vetették, pártszavazási javaslata elvonja a figyelmet a kormány politikájának szocialista kritikájáról, a képviselőcsoport munkájáról - tudta meg az MTI. Ugyancsak kifogásolták, hogy a volt kormányfő kezdeményezéseiről a sajtóból vagy a Facebookról értesülnek.
   
Bauer és Debreczeni újra a színen?

Az MTI úgy tudja, vita alakult ki Gyurcsány stratégiájának helyességéről, amely a demokratikus ellenzék egységesítését célozza. A résztvevők egyike szerint ez azt jelentené, hogy az MSZP-ben találna új politikai otthonra például Bauer Tamás és Debreczeni József, noha a szocialistáknak ehelyett arra kellene törekedniük, hogy markánsan baloldali politikát folytatva ők legyenek az ellenzék vezető ereje. Gyurcsány sajtóértesülések szerint arra emlékeztette párttársait, hogy továbbra is sok a híve az MSZP-ben. A volt miniszterelnök a maratoni ülés után újságíróknak azt mondta: nem akarja elhagyni az MSZP-t; ha lenne ilyen szándéka, már kilépett volna.
   
Kifejtette: továbbra is az a célja, hogy az MSZP erős, befolyásos, a centrumra nyitott balközép párt legyen. A Demokrata Pártról szólva úgy fogalmazott, "nagyobb a füstje, mint a lángja", szerinte csak arról van szó, hogy ezt az elnevezést a baloldal tudja használni. Az őt ért bírálatokról Gyurcsány Ferenc elmondta: megszokta már, hogy a pártvezetők körében "árnyalt" tevékenységének megítélése, és azt is tudja, sokan nem boldogok attól, hogy pártszavazást kezdeményezett. Ezt a szándékot azonban végül elfogadta a párt, lesz pártszavazás, "ezt mindenki érti" - tette hozzá.
   
A korábbi kormányfő határozottan cáfolta azt a sajtóértesülést, amely szerint a frakcióülésen azzal fenyegette volna párttársait, hogy a Táncsics Alapítvány vezetőjeként továbbra is nagy hatalma van az MSZP-ben. Mint mondta, nem hangzottak el olyan megjegyzések, amelyek bárkit "kellemetlen helyzetbe hoztak volna". Szerinte az MSZP-ben "ma már senki sem mondja, hogy balra kell fordulni, mindenki azt mondja, hogy a balközép pozícióban kell lenni". Arról azonban - folytatta - vannak és lesznek is viták, hogy ebbe mi és ki fér bele, kik azok, akiket be kell fogadni, és kik, akikkel megállapodást kell kötni.

Mesterházy  és a pártszavazás   

Mesterházy Attila pártelnök esti sajtótájékoztatóján bejelentette: a frakció minden tagja megerősítette, hogy továbbra is a szocialista pártban kíván politizálni, és elfogadhatatlannak tartja, hogy közülük bárki másik pártot szervezzen vagy támogasson. Közölte, a képviselőcsoport - néhány tartózkodással és ellenszavazattal - elfogadta javaslatát, amely arra kéri a választmányt, hogy írjon ki pártszavazást, ezért a kezdeményezéssel előálló, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform vállalta, befejezi az aláírásgyűjtést. Az MTI kérdésére Mesterházy Attila hozzátette: arról, hogy mely kérdésekről tartanak pártszavazást, a választmány dönthet, de elismerte, a frakcióülésen fölvetődött, hogy a korábbi kormányfő által kezdeményezett kérdéseken kívül mást is szavazásra bocsássanak.
   
Hangsúlyozta, egy évvel a kormányváltás után már nem az a kérdés, hogy az MSZP megmarad-e, hanem az, hogy milyen alternatívát tud nyújtani azoknak, akik csalódtak a kormányzati politikában. Ma már az a kérdés - magyarázta -, hogyan lehet alkalmassá tenni a szocialista pártot arra, hogy számukra választási lehetőséget kínáljon. Az MSZP ezért vitasorozatot kezd erről - mondta, megjegyezve: minden frakciótag vállalta, hogy a vita eredményeként kialakuló többségi álláspontot elfogadja.

Politológusok szerint

Gyurcsány Ferenc elmúlt hetekben mutatott közéleti aktivitásának elsődleges célja a Magyar Szocialista Párton belüli vezető pozíció megszerzése lehet, egy új párt alapításának lebegtetése pedig csak ennek egyik eszköze az MTI által megkérdezett politológusok szerint.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint a szocialisták belső küzdelme közvetve a baloldal vezető szerepéért zajlik, Gyurcsány Ferenc pedig a Demokrata Párt révén menekülő utat biztosított magának párton belüli veresége esetére; a volt kormányfő nyilatkozatai alapján ugyanis még mindig az MSZP irányításának - tagságra támaszkodó - átvételét, majd átalakítását szeretné elérni.

A szakértő szerint az MSZP egykori elnöke azért is küzd a párt irányításáért, mert az még "mélypontján is" 20 százalékos támogatottsággal és kiépített szervezettel rendelkezik, míg egy teljesen új párt létrehozásával ez a pozíció sokkal nehezebben lenne biztosítható. Juhász Attila ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy a Demokrata Párt létrehozása az MSZP szakadására is minden eddiginél nagyobb esélyt mutat, és megnyithatja az utat a párt további feldarabolódása előtt.

Gyurcsány Ferenc az MSZP törzsszavazói táboránál szélesebb kört kíván megszólítani, de az erősen kérdéses, hogy a jelenleg többségében passzív és bizonytalan választók számára mennyire vonzó a volt kormányfő - fejtegette a Political Capital vezető elemzője. Hozzátette: jelenleg nincs olyan kutatás, amely szerint Gyurcsány Ferenc népszerűsége növekedett volna ebben a körben, amit az is jelez, hogy a nyilvánosságban a nem kormánypárti véleményformálók körében is nagy a volt kormányfő elutasítottsága. Juhász Attila megjegyezte továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc esetleges új pártja - a Jobbik és az LMP éles szembenállása miatt - az ellenzéki oldalon is könnyen teljes elszigeteltségbe kerülhetne.
   
Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa szerint érthető Gyurcsány Ferenc MSZP megújítására való törekvése, hiszen a párt számos területen, így például szervezeti, programalkotási, valamint vezetői és hitelességi szempontból is változtatásra szorul. A Századvég munkatársa azonban kijelentette, szerinte erre a volt kormányfő nem lehet alkalmas, hiszen az MSZP jelenleg is fennálló hitelességi deficitje nagyrészt éppen a "legelutasítottabb politikusnak" számító Gyurcsány Ferencnek tudható be. Kiemelte: Gyurcsány Ferencnek most kell tisztáznia, szüksége van-e új párt alapítására, hiszen ha ezt később, akár egy év múlva kell megtennie, akkor talán már túl kevés ideje maradhat a választásokra történő sikeres felkészülésre. Kern Tamás szerint a volt kormányfő ebben az esetben elsősorban az idősebb, baloldali szavazók, valamint az értelmiség egy részének voksára számíthatna.
   
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója szintén azon a véleményen van, hogy Gyurcsány Ferenc számára a pártalapításnál előnyösebb forgatókönyv lenne, ha sikerülne újra megragadnia az MSZP kormányrúdját. Szerinte ezt támasztja alá, hogy egy új párt alapítása és esélyessé tétele milliárdos nagyságrendű befektetést jelent, aminek megtérülése ráadásul meglehetősen bizonytalan, másrészt az "ország egyik legnépszerűtlenebb politikusának" számító Gyurcsány Ferenc, elsősorban az MSZP tagságán és törzsszavazói bázisán belül örvend még mindig viszonylag szilárd népszerűségnek.
   
A Magyar Progresszív Intézet vezetője éppen ezért taktikai lépésnek tartja Gyurcsány Ferenc részéről a pártalapítás felvetését, hiszen szerinte a szocialista párt vezetése is világosan láthatja, hogy a volt miniszterelnök esetleges kilépése csökkentené az MSZP támogatottságát. Az elemző ezzel együtt úgy gondolja, hogy egy újonnan alapított Gyurcsány-pártnak nem jelentene problémát az új politikai formációk számára kulcsfontosságú ismertség megszerzése, hiszen a volt kormányfő megnyilvánulásait a mai napig élénk médiafigyelem kíséri. Magyar Kornélia megjegyezte továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc fellépésének sorsa a Sukoró-ügyben indult vizsgálattól is függ, hiszen amennyiben tartósan gyanúsítottként marad a hírek szereplője, akkor hosszú időre befagyaszthatja köztársaságvédőnek mondott küzdelmét, de ha sikerül "politikai mártírként, koncepciós eljárás áldozataként" pozícionálnia magát, akkor javíthat megítélésén.