Lambordzsiniben Verne Gyulát olvasni - így ad nevet a magyar

Magyarországon számos olyan külföldi nevet, márkanevet használunk olyan kiejtéssel, ahogy a világon sehol máshol. Lambordzsinit vezetnénk, Vangógot akasztanánk a szoba falára, amit az Ósanban vettünk. De vajon mitől lett Verne-ből Gyula, Marxból Károly, Miriutából Laci?

A magyar nyelvről sokan állítják azt, hogy a világ legnehezebben megtanulható nyelvei közé tartozik. (Bár ez az állítás elsősorban a nem magyar anyanyelvűekre vonatkozik, számos példát látunk az életben arra is, hogy hazai „versenyzőknek” is okozhat nehézséget magyarul beszélni.) Európa szívében, ám nyelvi értelemben mégis elszigetelten élünk; legközelebbi nyelvrokonaink a finnek lehetnek, ám ezt is sokan vitatják – bár az alábbi vicces videó készítője úgy véli, megdönthetetlen bizonyítékot talált a rokonságra:
Talán ennek a szinte egyedülálló elszigeteltségnek köszönhető, hogy mi magyarok előszeretettel „magyarítunk” külföldi személyneveket. Egyszerűbb esetekben csak a szavak, nevek kiejtése módosul, és terjed el széles körben. Így lehet csak nekünk az egész világon „Lambordzsinink” – Ferruccio Lamborghini vélhetőleg nem ismerne rá saját nevére, ha nálunk járna.

Hasonlóan bajban lenne egy magyarországi aukción Vicent Van Gogh, ha licitálni szeretne saját képére. „Vangóg” neve náluk majd’ mindenkinek kismerősen cseng, tulajdonosa azonban nem biztos, hogy ráismerne. Mentségünkre szolgálhat, hogy a holland nyelv „torokhangjait” egyáltalán nem könnyű elsajátítani – az alábbi videón például láthatjuk és hallhatjuk, ahogy egy hollandul tudó játékos a Legyen ön is Milliomosban van Gogh-os kérdést kap, így bepillanthatunk a holland nyelv rejtelmeibe. A laringális réshang kiejtése 27 Hollandiában eltöltött év után sem tökéletes a játékos állítása szerint, annyira nehéz.

„Egy Chevrolet Bel Air a mindenem” – nem múlhat el úgy Rockin’ Rock Cats koncert anélkül, hogy ezt ne hallanánk. A „Sevrolet” márka megalapítója, Louis Chevrolet svájcban született, nevét nyugodtan ejtsük franciásan „Sevrolé”-nek.

(Ha már francia: az „Ósön” szó helyett használjuk inkább a könnyebben kiejthető „Madarasteszkó” megnevezést az áruházláncra, vagy az eredeti „Osan” ejtésmódot – esetleg a szóvégi „n” helyett franciás orrhang kiadásával.)

Nyilván számos külföldi név esetén elcsúszhatunk a helyes kiejtésen – elég egy nemzetközi focimeccset vagy Forma-1 közvetítést megnézni. Ennél azonban még érdekesebb, amikor a külföldi neveket egyszerűen magyarra fordítják.

Hogy a lengyel Bem apó hogy lett Józef Zachariasz Bemből Bem József, könnyen meg lehet érteni. A tábornok nem egyedüliként kapott „tiszteletbeli magyar nevet” azért, amit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során a magyar népért tett.

De vajon hogyan lett a híres olasz származású felfedezőből Kolumbusz Kristóf? Eredeti neve Cristoforo Colombo, spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus volt. Ráadásul ha már magyarosították nevét, miért nem lett belőle Galamb Kristóf, ahogy azt neve jelentése adná? A magyarítás egyik lehetséges magyarázata talán épp az a „nemzetköziség”, ami Kolumbuszt jellemezte: Olaszországban született, élete jó részét „nemzetközi vizeken” töltötte. Megfordult Portugáliában, bejárta a ködös Albiont, Izlandot, Kasztíliát, Angliát – és természetesen a Bahamákat, a Nagy-Antillákat, Kubát, Amerikát…

Verne Gyula nevének magyarázata talán a nemzetközi népszerűségnek köszönhető. Jules Gabriel Verne életműve Magyarországon is hatalmas siker volt, regényein generációk nőttek fel, és ma is izgalmas olvasmánynak számítanak. Az írónak azonban semmiféle magyar kötődése nem volt, sőt: mégcsak nem is járt hazánkban. Magyar nevű hőseit, a magyar helyszíneket térképekről, könyvekből olvasta; Sándor Mátyás, Szatmár László, Sárkány, Torontál Simon neve bizonyára sokak számára ismerős. Talán ezért kapott magyar nevet a francia író is.

Karl Marx és Friedrich Engels vélhetőleg a kommunista internacionalizmus jegyében lett nálunk Marx Károly és Engels Frigyes. A régi anekdota szerint az ő nevük másképpen is változott: állítólag meglepően sokan hitték azt, hogy a „Marx Engels” név egy embert takar. A magyar név nem csak a hétköznapi használatban terjedt el: a mai Corvinus Egyetemet, a „Közgázt” 1953 és 1990 között Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek hívták – és nem pedig Karl Marx Egyetemnek.

Luther Márton és Kálvin János a reformáció jelentős alakjai voltak. Martin Luther (eredetileg Luder) és Jean Calvin nevének magyarítását magyarázhatja a tény, hogy a református vallási irányzat egyik fontos jellemzője a korábban csak latin nyelven elterjedt Biblia lefordítása az egyes nemzetek nyelvére is.

Bizonyára számos példát találhatnánk még a magyarításra, végezetül emlékezzünk meg egy speciális esetről a sport világából is, amikor a magyar személynevet maga az érintett választotta magának. A román származású Vasile Miriuta Magyarországon megjárta a Győr, a Videoton, a Ferencváros, az Újpest és a Honvéd együttesét is. Nevét eleinte fonetikusan mondták a sportriportek, később váltottak a megfelelő "Mirjuca" kiejtésmódra. A játékos beleszeretett hazánkba, megszerezte a magyar állapolgárságot, és a "keresztségben" a Laci nevet választotta magának. Miriuta Laci 9 meccsen egy gólt szerzett a magyar válogatottban.

Fogyasztás, fagyasztás - tippek hőség idejére
Afrikában és keleten vonzóbb a magyar iskola
Slota durván beszólt Göncz Kingának
Feloldják a korlátozást: Franciaország vár minket
Még mindig a szerencsében bízunk csomagoláskor
"Ostabaság volt pont most sértegetni a magyarokat"

Privátbankár