A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja átfogó feltörekvő térségi prognózisában azt jósolta, hogy a magyar kormány "agresszív" költségvetési politikájának "egyértelműen expanziós" hatása lesz, amelyhez robusztusnak tűnő német növekedés is járul. Mindezek alapján a cég - javítva eddigi növekedési előrejelzéseit - az idei évre 1,2 százalékos, jövőre 3,1 százalékos, 2012-re 3,7 reálnövekedést vár a magyar gazdaságban.
A ház londoni elemzői rövid távon markáns javulást várnak az államháztartásban is. Elemzésükben kiemelik, hogy az ESA95-ös elszámolási szabvány megengedi a magánnyugdíjpénztári pillérből az állami rendszerbe visszaáramló vagyon elszámolását költségvetési jövedelemként. Jóllehet a pénztártagok maguk dönthetnek arról, hogy visszatérnek-e az állami rendszerbe, az ösztönzők azonban "olyan agresszív módon lettek kialakítva", hogy a január végi határidőig az "ajánlat" nagyon magas elfogadási arányára lehet számítani.
A Barclays Capital előrejelzése szerint ha a magánnyugdíjpénztári tagok száz százaléka visszatér az állami rendszerbe, a hazai össztermékhez (GDP) mért magyar államháztartási egyenleg jövőre a 3 százalék alatti hiánycél helyett - ESA95-ös szabvánnyal számolva - akár 5 százalék körüli többletet is mutathat.
Az "ilyen könyvelési eljárások" azonban csak elfedik a strukturális - vagyis az átmeneti hatások kiszűrésével számolt - egyenleg komoly romlását, és további intézkedések nélkül a GDP-arányos államháztartási hiány 2012 után ismét 5-6 százalékra emelkedhet. Így újból növekedésnek indulhat az államadósság-ráta is - jósolták a ház londoni szakértői.
A cég szerint ez "kockázatos stratégia", tekintettel a kormány hozzávetőleg 24 milliárd eurónak - a GDP-érték 22 százalékának - megfelelő jövő évi finanszírozási igényére. A kormány mintegy 5,3 milliárd euróval egyenlő értékű forintkötvényt tervez kibocsátani jövőre a hazai piacon, ezt azonban valószínűleg "komplikálttá" teszi éppen a magánnyugdíjpénztárak keresletének hiánya - írták a Barclays Capital londoni elemzői, kiemelve, hogy e pénztárak vagyonuk 50 százalékát fektették kormánykötvényekbe.
A ház szakértői megerősítették azt a már korábban is közzétett előrejelzésüket, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata a mostani 5,50 százalékról még a jövő év első negyedének vége előtt 6,00 százalékra emelkedik, ott azonban megállhat, mivel ha az új monetáris tanácsi tagokat a kormány jelöli, "valószínűtlennek tűnik", hogy ezek az új tagok további kamatemeléseket támogatnának.
A Barclays Capital szakértői szerint a négy új monetáris tanácsi tag kinevezési rendjének tervezett módosítása potenciálisan olyan helyzetet teremthet, amelyben az új tanácstagok egyszerű többséggel felülbírálhatják az MNB elnökét és két helyettesét a kamatdöntő üléseken.
A Barclays Capital elemzői szerint ugyanakkor az MNB által múlt héten végrehajtott kamatemelés válasz volt a költségvetési politika "növekvő kiszámíthatatlanságára", és arra, hogy a kormány "folytatja kísérleteit" a monetáris politika nagyobb befolyásolására.
A magyar államháztartás változatlan strukturális gondjaira hívta fel a figyelmet jövő évre szóló szerdai előrejelzésében a Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési tanácsadó csoport is.
A ház szerint a 2011-es magyar költségvetésben szereplő konszolidációs ütem "ránézésre figyelemreméltónak tűnik"; a cég elemzői jövőre a GDP-érték 2,5 százalékára csökkenő költségvetési hiányt várnak az általuk 4 százalék körülire becsült idei szintről.
A Capital Economics szakértői szerint azonban a kormányzati tervek alapját átmeneti adóemelések képezik, amelyekből végleges adócsökkentéseket kellene finanszírozni. A ház ennek alapján azt jósolja, hogy a magyar strukturális hiány már jövőre 5 százalékra - vagyis a cég által várt átfogó deficit kétszeresére - emelkedik.
A Capital Economics szerint jóllehet sok egyéni adózó jól jár a tervezett személyi jövedelemadó-változtatásokkal, a hazai fogyasztásra gyakorolt felhajtóerőt azonban legalább részben ellensúlyozni fogja számos egyéb tényező. A bankokra kirótt különadó például azt jelenti, hogy a hitelkondíciók egy ideig még várhatóan feszesek maradnak, az egyes kulcsfontosságú szektorokra kivetett profitadók pedig jó eséllyel a beruházásokat is visszafogják.
A magyar gazdaság emellett ki van téve az euróövezetben várt lassulásnak is.
Mindent egybevetve a Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme "legalább 2013-ig" a 3,5 százalék körüli potenciális ráta alatt marad.
A cég szerint a gazdaságpolitikai döntéshozatali környezet "markáns romlása" miatt rövid távon a forint előtt is "göröngyös" az út, és tekintettel a devizaalapú hitelállomány-tömegre, ez a háztartások pénzügyi egyenlegére is nyomást fog gyakorolni.
A Capital Economics szerint a múlt heti MNB-kamatemelést is elsősorban a kormány költségvetési politikájára, és nem az inflációs nyomás erősödésére adott válaszlépésnek kell tekinteni.
MTI