Lecsúszóban Amerika népszerűsége

A magyarok többsége a világ közvéleményéhez hasonlóan kedvezőtlennek tartja az Egyesült Államok által játszott szerepet a legsarkalatosabb világpolitikai kérdésekben - ez derül ki a BBC World Service kedden Londonban ismertetett globális felméréséből, amely szerint tavaly óta jelentősen romlott Amerika általános megítélése.

A brit közszolgálati tévé- és rádiótársaság világszolgálata által a GlobeScan közvélemény-kutató céggel és a Marylandi Egyetemmel közösen elvégzett éves felmérésben ezúttal 25 ország - Argentína, Ausztrália, Brazília, Chile, Kína, Egyiptom, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Magyarország, India, Indonézia, Olaszország, Kenya, Libanon, Mexikó, Nigéria, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Dél-Korea, Törökország, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Államok - több mint 26 ezer állampolgárát kérdezték meg.

A kedden közzétett 26 oldalas idei összefoglaló szerint a felmérésbe bevont 25 ország lakosságának 49 százaléka van rossz véleménnyel Amerikáról, és 32 százalék azok aránya, akik kedvezően ítélik meg Washington szerepét.

A hasonló felmérésekbe korábban is bevont 18 országban - ahol így összehasonlítást is el lehetett végezni - meredeken zuhant az Egyesült Államok nemzetközi tevékenységének népszerűsége. Ebben az országcsoportban jelenleg a válaszolók mindössze 29 százaléka van azon a véleményen, hogy Amerika összességében pozitív hatást gyakorol a világfolyamatokra; tavaly 36, két éve még 40 százaléknyian gondolták így.

Az Egyesült Államok hírneve Németországban a legrosszabb; itt a lakosság 74 százaléka mondott általánosságban negatív véleményt.

A konkrét világpolitikai kérdések közül messze az iraki katonai beavatkozás a legnépszerűtlenebb: ezt a 25 ország átlagában a válaszadók 73 százaléka utasítja el, és csak 20 százaléka helyesli. A guantánamói börtöntábor őrizeteseivel szembeni bánásmódot 67 százaléknyian ítélik el; 16 százalék mondott erről kedvező véleményt. Az Egyesült Államok közel-keleti katonai jelenlétéről 68 százalék mondta azt, hogy az több konfliktust szít, mint amennyit megakadályoz; a válaszadók 17 százaléka tartotta csak stabilizáló tényezőnek az amerikai jelenlétet a térségben.

Az amerikai közvélemény 57 százalékának azonban még mindig az a véleménye, hogy az Egyesült Államok összességében kedvező befolyást gyakorol a világ egészére; igaz, az így vélekedők aránya tavaly 63, két éve még 71 százalék volt.

A felmérést végző szakértők megjegyzik, hogy a jelek szerint az amerikai közvéleménynek is súlyos kételyei vannak saját országa tevékenységével kapcsolatban egyes külpolitikai kérdésekben, bár általánosságban a többség pozitívan ítéli meg Amerika globális szerepét. A kutatásba bevont amerikaiak 57 százaléka veti el az iraki háború kezelési módját, és még a guantánamói foglyokkal szembeni bánásmódot is 50 százaléknyian elutasítják.

A felmérés kiemeli, hogy Lengyelországban, ahol pedig az európai országok közül hagyományosan a legkedvezőbb volt az Egyesült Államok megítélése, a tavalyi 62 százalékról meredek zuhanással 38 százalékra csökkent az Amerikáról általánosan pozitív véleményt mondók aránya; a kedvezőtlenül vélekedőké 15 százalékról 24 százalékra nőtt.

Magyarország a BBC-felmérés szerint jórészt megosztott: a magyarok 29 százaléka kedvező, 31 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Egyesült Államok globális szerepéről, jóllehet a kutatást végzők megjegyzik, hogy legtöbben - 40 százaléknyian - semmilyen konkrét nézetet nem voltak hajlandók kifejteni.

A magyar válaszolók körében az egyes külpolitikai kérdésekben erősen negatív a vélemény. Az iraki háborúban játszott amerikai szerepet 70 százalék, a guantánamói őrizetesekkel szembeni bánásmódot 69 százalék veti el. Az Egyesült Államok szerepét Izrael és a Hezbollah libanoni milícia konfliktusában a magyar válaszadók 57 százaléka értékeli kedvezőtlenül, és 58 százalék mondja azt, hogy a közel-keleti amerikai katonai jelenlét több konfliktust okoz, mint amennyinek elejét veszi. Ez utóbbi kérdésre csak 13 százaléknyian válaszolták, hogy az amerikai hadsereg stabilizáló szerepet tölt be a Közel-Keleten.

Bill Clinton újra az Egyesült Államok elnöke lehet?
Már 300 millióan élnek az Egyesült Államokban
Internet: a jövő politikai színtere