Június 1-jétől adókötelessé válnak az egészségpénztáraknál a természetgyógyászati szolgáltatások, az üdülés, a sporteszköz-vásárlás, a sporttevékenység, a (gyógyszernek nem minősülő) gyógyhatású termékek, a gyógyteák, fog- és szájápolók ártámogatása, valamint az életmódjavító kúrák. Az igazgató pozitívumként értékelte, hogy a gyógyüdülés bennmaradt az adómentes szolgáltatások között, fájlalja ugyanakkor, hogy az életmódjavító szolgáltatások adómentessége megszűnik, mert így a pénztárak preventív szerepe csökken. Az üdülési csekkel fizethető szolgáltatások körének bővülése ugyanakkor konkurenciát teremtett a pénztáraknak - tette hozzá.
Studniczky Ferenc a pénztárak gyenge lobbierejének tulajdonítja, hogy nem tudták megmenteni az életmódjavító szolgáltatásokat. Ám tanultak az esetből, és most már egységesebbek, felkészültebbek a pénztárak, amelyek szeretnék elérni, hogy a sportcélú szolgáltatások visszakerüljenek a kedvezményezetti körbe. |
A munkáltatók által adó- és járulékmentesen befizethető összegnek a minimálbér 20 százalékára csökkentése nem rengeti meg az egészségpénztárakat - mondta Studniczky. Az OTP Egészségpénztárnál például a munkáltatók 5-6 százaléka fizet be 13 ezer forintnál nagyobb összeget, az átlagos hozzájárulás valamivel 4 ezer forint fölött van.
A 93 ezer taggal és 4 milliárd forint feletti vagyonnal piacvezető OTP Egészségpénztár a fejlődés egyik útját a családok középpontba helyezésében látja. Ha nincs változás, az igazgató szerint az egészségpénztárból betegségpénztárrá átalakulás lehet a kiút, országos hálózat létrehozása egységes protokollrendszerrel és minőségellenőrzéssel. A több biztosítós rendszer létrehozása esetén az OTP az igazgató szerint valószínűleg belépne a betegbiztosítási piacra, ehhez szinte minden elemmel rendelkeznek - mondta Studniczky Ferenc.
További adózási tudnivalók |
Csak a kacsa - rémhírek reformügyben
Akár ne is legyen lombikprogram?
Nehéz év előtt az egészségpénztárak
Változások a pénztárfrontokon jövőre
Kivégzés vagy egészségügyi reform?
Mi lesz a nyugdíj után?