A január 8-a és 12-e között, 1.200 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a választás kiírásának közeledtével sem fokozódik a polgárok szavazási kedve, tartósan 50 százalék alatti azok aránya, akik egy "jövő vasárnapi" országgyűlési választáson állításuk szerint biztosan leadnák a szavazatukat - olvasható a csütörtökön megjelent elemzésben. A Medián rámutatott ugyanakkor, hogy négy éve sem volt a választópolgárok elszántsága nagyobb a mostaninál, de a kampány hatására nőtt a szavazási kedv és végül 64 százalékos volt a részvétel.
A felmérés szerint a magasabb iskolai végzettségűek körében több a biztos szavazó és meghatározó az életkor is: a középkorúak - 40-50 éves szavazópolgárok - mozgósíthatók leginkább. A kor szerinti csoportosítással kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy a Jobbik népszerűsége a huszonévesek körében a legmagasabb. A Medián ezt azzal indokolta, hogy egyrészt ez az a generáció, amelyiknek nem alakulhattak ki erős kötődései a parlamenti pártokhoz, és sokan éppen abban az időszakban kezdtek érdeklődni a politika iránt, amikorra a "régi" pártok imázsa megkopott. Másrészt e korosztály politikai információszerzésében nagyon nagy szerepe van az internetnek, márpedig a média fő áramából korábban kiszorult Jobbik "leginkább a saját netes szubkultúráján keresztül" tudott hírt adni magáról. Harmadrészt - mutatott rá a felmérés - több nemzetközi vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, hogy a politikai radikalizmusra - legyen az jobb- vagy baloldali - a leginkább a fiatal választók vevők.
Sólyom László államfő decemberben arról beszélt, a lehető legkorábbi időpontra fogja kiírni az országgyűlési választásokat - így annak első fordulója valószínűleg április 11-én, második fordulója április 25-én lehet. A választások után egy hónapon belül kell összeülnie az új Országgyűlésnek. Az elmúlt három törvényhozási választás alkalmával a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-három hét elteltével letette az esküt az új kormány is. |
Az elemzés szerint a gazdasági közhangulat visszatért a nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzése előtti, 2008. októberi szintre. A lakosság továbbra is meglehetősen pesszimista - csupán minden tizedik polgár vár javulást saját háztartásának anyagi helyzetében és az ország gazdasági állapotában -, ám kevesebben vannak azok, akik szerint kifejezetten rosszak a kilátások.
A pártpreferenciákkal kapcsolatban a felmérés azt állapította meg, hogy az utóbbi hónapok számai stabil erőviszonyokat tükröznek. A biztos szavazók körében a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát tudhatja magáénak, az MSZP szűk egyötödnyi, a Jobbik egytizednyi szavazatra számíthat. A Medián szerint három hónappal a választások valószínű időpontja előtt egyértelműen a radikális jobboldali párt tekinthető "harmadik erőnek". Az elemzés szerint a kispártok közül még a legjobban álló MDF sem éri el az 5 százalékos küszöböt, az SZDSZ-szel pedig a Medián pártpreferencia-kutatásainak történetében először ebben a negyedévben fordult elő, hogy támogatottsága még kerekítve sem éri el az 1 százalékot.
A hét kérdése: Ön elmegy szavazni a parlamenti választásokon? |
10 millióból húzta öt évig a Jobbik
Nyugdíjlicit: az MSZP megtette ígéreteit
A Jobbik Oroszország felé fordulna
Választások: csak a tájékoztatás 100 millió forint
Nincs sok értelme a kampánynak
Fidesz-kormány: egyedül, vagy a Jobbikkal
A Fidesz szerint itt az idő!
MTI