"A mai konferencia célja alapvetően ezen eszközök feltérképezése volt, tehát, hogy hogyan néz ki mindez a különböző országokban. Azt lehet megállapítani, hogy a csalás és korrupció elleni fellépés egy termékenyebb szakaszába lépett az előző években. Mindazonáltal hiába van kiváló jogalkotásunk, ha nincs megfelelő szervezetünk, ami működteti. A jövő feladata az lesz, hogy megtaláljuk ezekbe a pozíciókba a jogot ismerő, szakértő munkatársakat - fogalmazott.
Farkas Ákos kiemelte, a szocializmusban belénk ivódott a hiánygazdasági kiskapuk keresése és az elmúlt 20 évben nem úgy alakult az ország gazdasági helyzete, hogy ne a korrupciónak kedvezzen. Pluszban, ezek a cselekmények rejtőzködők, nehezen bizonyíthatók. "20 évvel ezelőtt hiánygazdaság volt, most termelőgazdaság és alapvetően a piaci versenyt próbálják meg eldönteni korrupcióval. A szocializmus rendszere nálunk lerombolta azt a közmorált, ami ezt belülről gátolhatná az emberekben" - mondta.
Az érdekesebb előadásokból válogatva az európai elfogatóparancs magyarországi szabályozásáról azt mondta Farkas, hogy egy kerethatározatról van szó, amit a tagállamok töltenek meg. "Azt, hogy mennyire jól és milyen eredménnyel, az nagyon különböző, mutatják ezt az államok közötti viták is a kialakult döntésekről" - tette hozzá. Farkas Ákos kiemelte, Kelet-Európában nem rosszabb a szabályozás, mint máshol, legfeljebb eltérő.
Az elméleti háttér megvan
Laviero Buono az Európai Büntetőjogi Bizottság elnöke szerint, mint ahogy már számos szemináriumon kiderült, az arányosság a kerethatározat leggyengébb része, ez az a pont, ahol Európai Bizottságnak lépnie kellene. Ettől függetlenül, azért hívták életre, hogy az igazságszolgáltatás jobban, gyorsabban és hatékonyabban működjön, és ez meg is valósult általa. Elmondta még, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépése megváltoztatta a korrupcióhoz való jogi megközelítést és a határokon átnyúló bűncselekmények üldözése előtérbe került. A bizottság azóta lényegesen aktívabb és néhány hónap múlva egy komplett korrupció-ellenes csomag megjelenése is várható - hangsúlyozta.
Lothar Kuhl az Európai Csaás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője a válság és a korrupció kapcsolatáról azt mondta: bizonyos aspektusokból mondhatjuk azt, hogy van közöttük kapcsolat, de bizonyítani nem igazán lehet azt. Szervezetük annyit tehet, hogy a megszerzett tapasztalatok alapján tájékoztatják a megfelelő hatóságokat, ha ilyet észlelnek. A szakember örömét fejezte ki, hogy Magyarországon életbe léptek a korrupció felszámolásához szükséges jogszabályok.
Tony Wilson Nemzetközi együttműködési Egység igazgatója Egyesült Királyságbeli tapasztalatairól annyit mondott, hogy ott nem igazán alakult ki kultúrája a korrupciónak a múltban, tehát egy-egy eset óriási visszhangot vált ki a társadalomból a sajtón keresztül. "Persze találunk rá példát és vannak területek, amik kedveznek is a korrupciónak: az egészségügy, az állami állások, vagy mielőtt összeomlott volna, az ingatlanpiac" - fogalmazott.
A kormány cselekszik
Az esemény kiemelt előadójaként beharangozott Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára végül nem jelent meg a sajtótájékoztatón, véleménye helyett így "A kormány korrupcióellenes intézkedései" című, március 21-i keltezésű összefoglalót kapták a sajtó képviselői.
A három oldalas dokumentum szerint a korrupcióellenes bűncselekmények felderítése a jövőben javulni fog, ugyanis a kormány megerősítette az ügyészséget és jelentős támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport.
Az igazságszolgáltatás felgyorsítását szolgálja az a módosítás is, ami megengedi, hogy szabálysértési ügyekben a bírósági titkárok is eljárhassanak. Bővült a a rendőrségi törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok köre is, melynek ellátására Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelöl ki a kormány.
Az elszámoltatás hatékonyságáról azt írja a dokumentum, hogy külön erre a célra kijelölt kormánybiztos vezetésével vizsgálják az olyan gyanús ügyeket, mint a Sukoró-projekt, a HospInvest és a Magyar Villamos Művek működése vagy a Malév privatizációja. A gazdaság fehérítését szolgálja továbbá a társasági adó 19-ről 10 százalékra történt csökkentése is - olvasható a közleményben.
Privátbankár - Acsai N. Ferenc